2010. november 24., szerda

Aja Szofia székesegyház (Isztambul, Törökország)

Isztambul remekművekben gazdag építészeti örökségének egyik központi eleme a vöröses szinű templom. Nevének jelentése: Szent [= isteni] Bölcsesség. A Topkapi szeráj szomszédságában tornyosuló hatalmas épület sziluettje a Boszporusz felől nézve meghatározza az egykori birodalmi központ képét.

Az Aja Szofia (Hagia Szofia, Hagia Sophia, Sancta Sophia, török nevén: Ayasofya) székesegyház I. Justinianus bizánci császárnak köszönheti létét. A monumentális bazilika helyén már korábban is állt egy kisebb pogány, illetve egy nagyobb keleti keresztény templom, ez utóbbit II. Konstantin építtette a IV. század második felében, és i.sz. 532-ben rombolták le felkelők.

I. Justinianus trallei Anthemius matematikust és milétuszi Isidorus építészt bízta meg az új templom megtervezésével. A hatalmas - gyakorlatilag az összes addig kidolgozott építészeti elemet magába foglaló - építményt mindössze öt év alatt építették fel az alapoktól, építése több mint 361 millió aranyfrankot emésztett fel, noha az építőanyag és a felszerelés jelentős része adományként érkezett.

Építészetileg az Aja Szofia úgy jellemezhető, mint az összes akkor ismert építészeti elem tökéletes szintézise. Így a templomépítészet forradalmát jelentette, a mennyboltot jelképező óriási központi kupolája egyedi megoldásokat követelt. Kupoláját tartó négy pillért homokkő-tömbökből alakították ki, a tömböket ónnal forrasztották össze. Az 532-ben Justinianus császár uralkodása idején épült székesegyház a bizánci építészet legszebb és leghíresebb emléke. Tervezői és építői kiváló mérnökök voltak, jártasak a matematikában és a kinetikában. Az épülethez a mesterek nem használtak fa építőanyagokat. A templom különlegessége a többszörös kupolamegoldás, ami első pillantásra rendkívül instabillá teszi, medig már 15 évszázada bűvöli még a jelenkor mérnökeit is, hiszen annyi pusztító földrengést élt át sértetlenül, miközben a közelében később épült konstrukciók alaposan megsínylették a földmozgásokat.

Athéni kutatók nemrégiben rájöttek, mi is tette az építményt ilyen földrengésállóvá.

Ellentétben a kor szokásos megoldásaival, nem arra törekedtek, hogy a falakat a lehető legmerevebbé tegyék. Elektronmikroszkóppal elemezve a bizánci cement kémiai összetételét, kiderült, hogy kalcium-szilikát szövete igen hasonló a csupán 1824-ben megjelent portlandcementéhez. És mindez, a ma kutatói szerint, egyáltalán nem volt véletlen, a régi mesterek tudták, mit csinálnak. Vulkáni hamut, vagy egyéb, magas szilíciumtartalmú anyagot adagoltak a mészkő alapú habarcshoz. Az anyag reakcióba lépett a mészkővel és a vízzel, és olyan szövet jött létre, mely képes volt elnyelni az egyébként pusztító szeizmikus hullámokat. Az Aja Szofia túlélt már 7,5-ös magnitúdójú földrengést is.

Az elkészült építmény lett a Konstantinápolyi Patriarchátus székhelye, egyben a keleti kereszténység, a későbbi bizánci liturgia (mind az ortodox, mind a görög katolikus) egyik fő forrása csaknem ezer évig. A templomot i.sz. 537. december 27-én Menas pátriárka szentelte fel, neve a viszonylag elterjedt vélekedéssel ellentétben nem Szent Zsófiára utal: a görög kifejezés (Hagia Sophia) Krisztus isteni bölcsességét jelenti. Egyedülálló méretei miatt azonban hosszú évszázadokig egyszerűen csak Nagy Templomként emlegették. Méreteit tekintve később a negyedik helyre szorult vissza, három nagyobb keresztény templom is épült a világban: a londoni Szent Pál székesegyház, a római Szent Péter bazilika és a milánói dóm.

A méreteiben impozáns, építészetileg bravúros kupoláival a szemlélőt lenyűgöző székesegyház a középkor évszázadai alatt többször is megrongálódott, földrengések pusztították, de mindahányszor helyre tudták állítani az eredeti tervek szerint. A XIII. század elején római katolikus templommá alakították, miután 1204-ben a negyedik keresztes hadjárat seregei elfoglalták a várost, megalakítva ezzel - fél évszázadra - a Konstantinápoly központú Latin Császárságot.

A fennmaradt egyházi iratok tanúsága szerint a templomot fénykorában hatszázan szolgálták: nyolcvan pap, százötven szerpap (diakónus), negyven diakonissza, hetven aldiakónus, százhatvan igeolvasó, huszonöt kántor és hetvenöt kapus állt az egyház alkalmazásában.

A XV. század közepén II. Mehmet vezetésével az Oszmán birodalom elfoglalta a várost, és a keresztény templomot iszlám mecsetté alakították, a müezzinek részére négy minaretet is "ragasztottak" a sarkaihoz. A török hódítók hite tiltotta (és tiltja máig) az emberábrázolást, ezért a székesegyház belső tereit díszítő mozaikokat vakolattal fedték be. Fél évezredig volt az Aja Szofia a város fő mecsete, az épület mintájára építették a törökök többek között, az ugyancsak Isztambulban látható Szulejmán és Rustem Pasa mecsetet.

A kívülről dísztelen, tömegében meglehetősen nyomasztó hatású épület – különleges építészeti megoldásainak köszönhetően, belül rendkívül légies benyomást kelt. A belső és a külső tér kontrasztja tudatos tervezés eredménye. A vele azonos korszakban épült templomok külseje, az Aja Szophiával ellentétben, gazdagon díszített volt, az Aja Szofia építőinek elképzelésében azonban az a puritán felfogás tükröződött, hogy a tökéletesség belülről fakad. Nem csoda, hogy amikor I. Justinianus császár, amikor először lépett a templomba, felkiáltott: „Áldott legyen az úr, ki nekem megadá, hogy e nagy művet megalkossam! Salamon, legyőztelek!

Az épület a 20. század eleje óta áll a vallási és politikai csatározások középpontjában. Szimbólumként tekintenek rá úgy a keresztények, mint a muzulmánok és Atatürk világi követői is. XVI. Benedek pápa 2006 novemberében törökországi útján meglátogatta az építményt, a katolikus egyházfő ellen ekkor több ezren tüntettek, olyanok, akik szeretnék, ha az Aja Szofiát ismét iszlám mecsetté nyilvánítanák. Az iszlám ideológusok szemében az Aja Szofia az iszlám végső győzelmének szimbóluma a keresztény világ felett. A szekularizált török államban a mecsetté való újraszentelést sokan ellenzik. Számukra az Aja Szofia jelképezi a világi köztársaságot.

További információk történelméről, vallásról, politikáról: http://hu.wikipedia.org/wiki/Hagia_Szophia

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése