2010. november 26., péntek

Eiffel-torony (Párizs, Franciaország)

Lehet, hogy nem évezredekkel ezelőtt építették, mégis ikonná vált a társadalom szemében. Ha a romantikára gondolunk, akkor Párizs, és az Eiffel torony jut eszünkbe utazás tekintetében.

A legtöbb romantikus film szívszakító jelenete ehhez a helyhez fűződött/ik. Ha megkérdezünk valaki, hogy mit tud az Eiffel toronyról, itt Magyarországon csaknem mindenki azonnal rávágja, hogy az tervezte, aki a Nyugati pályaudvart. De történetéről szinte semmit nem tudnak.

Hát íme egy kis információ:

A közismerettel ellentétben Eiffel nem tervezője, hanem az építkezések kivitelezője volt, ám zsenialitása nélkül valóban nem épülhetett volna meg a torony. Eiffel 1832-ben született Dijonban és az École Centrale des Arts et Manufactures mérnökképző iskolában szerzett diplomát. Megvalósított munkái között csak egyetlen összekötő elemet ismerhetünk fel, a vas és acél mesteri alkalmazását.


Az Eiffel-tornyot az 1889-es Párizsi Világkiállításra építették. Az első tervet Maurice Koechlin, Eiffel tervezőirodájának vezetője készítette Émile Nouguier közreműködésével 1884 nyarán.


Eiffel eleinte hallani sem akart egy ilyen magas építményről, azonban hagyta, hogy mérnökei tovább dolgozzanak a terven. Végül aláírt Koechlinnel és Nouguier-vel egy szerződést, amelyben az állt, hogy a terv tulajdonjoga Eiffelé, a torony bevételéből viszont csak 1% részesedést kér. (Ezt nem tartotta tiszteletben, ugyanis később 5 mérnöke, osztozhatott 2%-on.) Stephen Sauvestre építész még szépített a torony formáján, díszesebbé tette.

A terveket mindenképpen megvalósítani akaró Eiffel felajánlotta a tornyot Amerikának, Spanyolországnak, még Magyarországnak is. Sehol nem kellett. Párizsban nevezett egy pályázaton, amelyet a francia forradalom 100. évfordulójára írtak ki. 1889-re egy monumentális épületet akartak építeni a Mars-mezőn, amely a francia nemzet nagyságát jelképezi. Több, mint száz pályamunka közül végül az Eiffel & Cie cég mérnökei által tervezett "300 méteres torony" tervét választották ki.

Alig két évet kaptak a megvalósítására, nagyon kellett tehát sietni. A tervrajzokat 30 mérnök készítette. Még a munkálatok elkezdése előtt nagy felháborodást váltott ki ez a "monstrum". Sok híres francia művész, köztük Charles Garnier, Charles Gounod és Alexandre Dumas is ellenezte, hogy Párizs szépségét egy ilyen "gyárkémény" tönkretegye. Eiffel azonban erre így reagált: "Nem bízunk a nagy emberekben." Az építkezést tehát elkezdték.

Az alapok elkészítésénél komoly problémát okozott az állandó vízszivárgás, ezért Eiffel búvárharangokra emlékeztető, sűrített levegőjű fémkeszonokat helyezett a talajba, ezek belsejében készült el a hatalmas torony alapja.

Mivel a torony ívei íveltek és fokozatosan csökkenő méretűek, ezért minden egyes elemet külön kellett megtervezni a vállalatnál dolgozó harminc mérnöknek. Az előre elkészített elemeket Eiffel öt kilométerrel távolabb lévő gyárából szállították a helyszínre. A kovácsoltvas elemeket szegecseléssel illesztették össze, ezért hihetetlen pontosságra volt szükség a gyártás során. A mégis előforduló eltérések miatt a mérnök egy-egy 900 tonna teherbírású hidraulikus szerkezetet épített a torony lábaiba, és ezekkel egyensúlyozta ki az épületet.

Az építés költségének 80%-át Eiffel saját pénzéből fizette ki.

Az építészeti bravúr sikerült, a másfél hektár alapterületű, 9700 tonna, 300 méter magas tornyot 12 000 elem és két és fél millió szegecs tartja össze.

A munkások éjjel-nappal, télen és nyáron, hidegben és melegben egyaránt dolgoztak. Rettentő munka lehetett. Többször sztrájkoltak is, azonban szerencsére az építkezésnek csak egy áldozata volt. A torony 1889. május 5-én lett készen, pont határidőre. Eiffel néhány francia híresség társaságában felgyalogolt a torony csúcsára 1665 lépcsőfokon és kitűzte a francia zászlót.

A nép éljenzett. Ebben az időben ez volt a világ legmagasabb építménye és az is maradt egészen a Chrysler Building felépítéséig. Ekkor lépcsőn lehetett csak feljutni a toronyba, mivel a lift még nem készült el. Eleinte nagyon kényelmetlen liftek vezettek fel a csúcsig, a korszerű lifteket az 1980-as évek körül Korda Dezső tervezte.

Eiffel tornya egyaránt hirdette az ipari forradalom modern technikáját és a francia mérnökök zsenialitását. A francia kormány a torony forgalmi jogát húsz évre a kivitelezőnek ajánlotta, de Eiffel eladta egy konzorciumnak. Rosszul tette, a hét és fél millió frankba kerülő torony árát két év alatt megtérítette a sokmillió látogató. Az első emeleten egy éttermet rendeztek be, a másodikat tudományos kísérletek színhelyének szánták, ám később a Le Figaro szerkesztősége foglalta el, a harmadik emeletről csodálatos kilátás nyílik Párizsra.

Később kutatások színhelyévé is vált. Eiffel is végzett itt aerodinamikai kutatásokat, többek között ejtőernyővel kapcsolatos kísérleteket. Többször eladták a tornyot ócskavasként, Victor Lustigot életfogytiglan bebörtönözték miatta. Az I. világháborúban a francia csapatok innen hallgatták le a németek üzeneteit. A II. világháborúban a németek fegyvert akartak belőle önteni, Hitler fel akarta robbantani.

Eredetileg a tornyot 1909-ben le kellett volna rombolni, de Eiffel sikerrel lobbizott ellene. Hasznosítani akarta „gyermekét” először rádió-relé állomásként szolgált, majd 1921-ben innen szólalt meg az első, nyilvános rádióadás. Örök nyugalmat csak 1964-ben biztosítottak Eiffel remekművének, amikor műemlékké nyilvánították, így még ma is gyönyörködhetünk benne, rajta.

További információ: http://hu.wikipedia.org/wiki/Eiffel-torony

Ha tényleg rászánod magad, és odautazol, akkor sok hasznos tudnivalót mond a következő oldal: http://utazas-nyaralas.info/parizs/latnivalok.html

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése