2010. december 16., csütörtök

Akropolisz- Görögország, Athén

Görögország szerte számos hasonló együttes található, de méretei és kivitelezése miatt az athéni Akropolisz kitüntetett helyet foglal el közöttük. Az ókori hét csoda közé került négy görög építmény: az Ephezoszi Artemisz-templom, a rodoszi kolosszus, az alexandriai világítótorony és Pheidiász Zeusz-szobra. Ezek mindegyikéről olvashatsz blogunk archívumában. Sajnos már egyik sem látható közülük, ezért is kaphatta meg a kitüntetett helyett a 21-ek klubjában az athéni Akropolisz.

Építése történelmi szempontból az égei civilizáció -Késővirágzás vagy hellénisztikus korra tehető. A perzsa háborúk után a görög művészet legfényesebb periódusa, Periklész kora volt. (i. e. 447-438)

Ekkor épültek a következő építmények:

  • Parthenón: a szűz Pallasz Athéné temploma, a világ egyik legismertebb ókori épülete.
  • Erechtion: fellegvár kultusztemploma az ismert kariatidákkal.
  • Niké temploma: a győzelem istennőjének szentélye, a ión építészeti stílus egyik gyöngyszeme.
  • Propülaia: a hatalmas bejárati kapu, i. e. 437–432 pentelikoni márványból építették, 1909–1917 között restaurálták.
  • Beulé kapu: egy városfal része volt.
  • Brauranion: Artemisz szentélye, csak maradványai láthatók.
  • Athéna Ergané szentélye
  • Chalkothéka: "érctár", istennőnek szánt fogadalmi ajándékok tárolására szolgáló csarnok romjai.
  • Arréphoroik lakhelye
  • Dionüszosz színház: az Akropolisz déli lejtőjén.
  • Pelazgikus fal

Az Akropoliszt a perzsák romba döntötték, s Periklész volt az, aki az V. század közepén kezébe vette az újjáépítést.

A város aranykora is ekkorra (i.e. 460-430) esett. Az idegen hódítók fölött diadalmaskodó Periklész, Athén politikai vezetője szorgalmazta a templomegyüttes felépítését városvédő Athéné istennő dicsőségére.

A görög képzőművészet legjelentősebb ránk maradt emlékei a szobrok és domborművek. Ezek részben a templomok oromzatát, párkányuk frízét, ill. ennek metópáit díszítették, részben önálló emlék- és fogadalmi szobrok voltak. A szobrászat főtémája a ruhátlanul ábrázolt emberi alak. A klasszikus kor szobrászata a valóság hű ábrázolására törekszik, és az emberi est harmonikus arányait keresi. Ennek a kornak legnagyobb szobrásza Pheidiász.

Az Akropoliszt Pheidiász, a legtöbbre tartott ókori szobrász (ő alkotta a hét csoda közé tartozó Zeusz szobrot is), és két híres görög építész, Iktinosz és Kallikratész tervezte és építtette föl.

Periklész szándéka túlmutatott egy szimpla győzelmi emlékmű létrehozásán: olyan kulturális, vallási és állami központot akart kialakítani, ami felülmúlja más görög poliszok jelentőségét és Athén erejét hirdeti.

A három hektáron elterülő Akropolisz végleges formájában többek között a következő elemekből áll: Parthenón a központi épület, Athéna Parthenosz, a Szűz Athéné temploma. A főtemplom kilenc évig, i.e. 447-438 között épült precízen faragható pentelikoni márványból, gazdag szobordíszei i.e. 432-re készültek el. A templom rövidebb oldalait nyolc, hosszabb oldalait tizenhét oszlop alkotja. A tágas központi térben Pheidiász Athénét ábrázoló elefáncsont szobra állt.

Ión stílusban épült az athéni Erechteion ( Fellegvár az Akropoliszon) és az epheoszi Artemisz-templom. Az Erechteion erkélyszerű csarnokát hat, kőből faragott nőalak - a híres kariatüdák - tartja. Az Erekhteion volt a fellegvár kultusztemploma - a szentély jellegzetes része a két oszlopcsarnok, a kisebb, déli csarnok tartóoszlopai álló, ruhás lányalakokká vannak kifaragva.


Az Akropolisz része a győzedelmes Athénének, Nikének szentelt templom is, a Kallikratész tervezte épület a jón stílus egyik legszebb képviselője. A Propülaia, azaz a monumentális bejárati kapu ugyancsak pentelikoni márványból készült, és a Parthenónnal együtt ez lett még készen Periklész életében. Ezeken kívül két kisebb szentély, egy kincstár és egy színház is épült a Szent Sziklán.

A késői görög építészetre a korinthoszi oszlopok felhasználása a jellemző. A legmonumentálisabb korinthoszi architektúra az athéni Olümpieion. Nagy Sándor fényes korának emlékei csaknem mind elvesztek, pedig a nagy hódító vagy hetven új várost alapított a meghódított területeken. Elpusztult a világ egyik csodája, az alexandriai pharosz, amelyet a III. század elején fejeztek be.


A világ egyik legismertebb, építészetileg rendkívül kifinomult, korszerű matematikai megoldásokat felvonultató, máig fennmaradt ókori építménye az UNESCO (az ENSZ tudományos, kulturális és oktatási szervezetének) jelképe, valamint a világ újkori csodái közül bekerült a 21-ek klubjába is.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése