2010. december 1., szerda

Sydney Operaház, Sydney, Ausztrália

A Sydney Operaház (1957 - 1973) a késő modern építészet egyik remekműve. Ez az épület nemzetközileg is csodált és büszkén tartják nagyra az ausztrálok.

Már az 1940-es években felmerült a gondolat, hogy Sydney-ben egy olyan művészeti palotát kellene emelni, amely nemcsak kulturális események színhelyéül szolgál, hanem reprezentációs céloknak is megfelel.

A Sydney Operaház építésze, Jørn Utzon, egy ismeretlen 38 éves dán fiatal ember volt, amikor 1957-ben az építészeti design verseny 218 versenyzője közül győztesnek nevezték ki. Azzal nyert, hogy az ő meglátása az volt Sydneyről, hogy egy nemzetközi város. A tervet csak fotók alapján alkotta meg. Ihletője Sydney hatalmas jachtkikötője vitorlásainak vitorlája volt.

Jørn Utzon Ausztráliának egy kecses, a városi szobrászati műremeknek is tekinthető épületet adott, mely csillog a napfényben, és hívogatóan kipirul éjszaka. 2003-ban megkapta a Pritzker-díjat, mely a nemzetközi építészet legnagyobb megtiszteltetése. Jorn Utzon 2008-ban halt meg Koppenhágában.


Design

Tervezés és a kivitelezés is szorosan összefonódnak. Utzon radikális megközelítését az épület felépítésére elősegítette kivételes együttműködő és innovatív környezet, a jachtkikötő.

A jellegzetes tető az egymással összefüggő boltíves "héjak" kialakításával válik egységessé. Úgy állnak, mint a vitorlák.

A vitorlák egymás mellett állnak, enyhén lejtős észak-déli irányban. Az udvar egy hatalmas nyitott tér, ahonnan az emberek lépcsőn mehetnek fel a pódiumra. A monumentális lépcső, mely bevezeti a teret, közel 100 méter széles.

A boltíves tető héjak tervét Utzon a nemzetközileg elismert mérnökökkel, Ove Arup & Partners-szel együttműködve alakította ki. Minden kagyló egy előre gyártott bordás szegmens, sugárzó konkrét talapzaton áll. A héj szemből mázas, törtfehér színű csempe, míg a dobogó föld tónusú, feloldott gránit panelekből áll. Az épület különlegességei még az üveg falak, melyet a módosított Utzon terv alapján utódja Peter Hall építész tervei szerint építettek meg.

A történelembe az épület tervezése és kivitelezése ellentmondásosan került be. 1956-ban a NSW kormány úgynevezett nyílt végű nemzetközi design versenyt indított, és egy független zsűrit nevezett ki. A verseny műszakilag a legjobb design tehetséget kutatta a világon, nem részletezte a tervezési paramétereket, illetve nem állított be határokat. A verseny fő követelménye az volt a kivitelezés során, hogy a két hatalmas terem legyen, egy opera- és egy szimfonikus koncertek levezénylésére alkalmas. Állítólag rengeteg elutasított, ún. kiselejtezett beadvány érkezett, De a kormány úgy döntött, hogy Utzon építész terve volt az egyetlen váratlan épület, merész és jövőbe illő.


Kivitelezés

A különleges formájú, kagylóra emlékeztető operaház felhúzása nem volt egyszerű, az építkezés ezért emésztett fel óriási összegeket. Az önkormányzat 7 millió ausztrál dollárt szavazott meg a kivitelezésre. Az építkezés határidejét az 1963. évre határozták meg.

A kagyló építése volt az egyik legnehezebb mérnöki feladat, amit valaha is megkíséreltek. A forradalmi koncepció forradalmi mérnöki- és építési technikákat követelt meg. Baulderstone Hornibrook (akkor Hornibrook Csoport) építette a tető héjját és a belső szerkezetet.

Az ausztrál Műsorszolgáltatási Bizottság kérésére a kormány megváltoztatta a javasolt operatermet és nagyobb lett a koncertterem, mert abban az időben, szimfonikus koncertek voltak a népszerűbbek, szélesebb közönséget vonzottak, mint az opera.
Más rendezvények megtartására még öt terem áll rendelkezésre. Az épületben van még mozi és étterem is. Férőhelyeinek száma: 1550, a hangversenyterem ülőhelyeinek száma pedig 2700. Az operaház a székhelye a sydney-i szimfonikus zenekarnak és a filharmonikusok kórusának, valamint a városi színháznak is.


Utzon és az akkori kormány között komoly vita bontakozott ki, mert a tervező nem volt hajlandó költségtakarékosabb tetőszerkezet és beltér kialakításra. Az elmérgesedett konfliktust, mely során egyik fél sem engedett, az építész távozása oldotta meg. Jørn Utzon még jóval a mű elkészülte előtt, 1966-ban elhagyta. A munkát fiatal ausztrál építészekből álló csoport vette át. Eközben kiderült, hogy a hatalmas betonvitorlákat nem tudják elkészíteni. Építésznyelven az elliptikus parabolákat számítógépek segítségével sikerült megoldani, s így a nehézségeket elkerülni. A hiányzó pénzösszeget lottóbevételből fedezték. Peter Hall Lionel Toddal és David Littlemore-ral, az akkori kormány építészeivel fejezte be az üvegfalakat és a belső tereket, beleértve a korábban nem tervezett helyszínt is a hangverseny termet a nyugati oldalon.

Az operaházat II. Erzsébet brit királynő 1973. október 20-án avatta fel. Sokak véleménye szerint 2. világháború óta nem építettek szebb épületet a világon.

Felújítások:

1999-ben, Jørn Utzon újra részt vett a Sydney-i Operaház jövőbeli változtatásainak kidolgozásában. Ezen alapelvek tükrözik az eredeti elképzelést, és hozzájárulnak ahhoz, hogy az épület építészeti egységét fenn kell tartani.

Utzon első jelentős felújítása a fogadó terem lett, egy lenyűgöző, fénnyel kitöltött tér, amely kiemeli az eredeti "gerendákat" és a falak hosszúságát, szemben a kikötői kilátással. Megjegyzendő, a kiváló akusztika, ez az egyetlen hiteles Utzon tér a Sydney Operaházban, így átkeresztelték 2004-ben Utzon szobára.


A következő modernizáló átalakítási projekt követte az elsőt azzal a kiegészítéssel, hogy egy új oszlopsort alakítanak ki a nyugati oldal mentén, Az Utzon vezette projekt, amely 2006-ban befejeződött, a színházi előcsarnokból kilátás enged Sydney Harbou-ra. Az előcsarnok belső terét felújítva Utzon koncepciója, hogy legyen egy koherens vonzó hely a vendégfogadásra. A kialakítás magában foglalja az első nyilvános lift és mozgólépcső kialakítását is, mely támogatja a kevésbé mobil vendégéket.

Szégyen: Az elöregedett, a művészek számára életveszélyessé vált színpadtechnika, és a mielőbbi felújításhoz szükséges pénz híján újabban akár be is zárhatják a következő 2010/11-es szezonban az operát.


Az ausztrál állam és a szövetségi kormány tavaly elutasította a közel 900 millió ausztrál dolláros mentőtervet. A jelenleg rendelkezésre álló évi alig 30 millió ausztrál dollár még a karbantartásra sem elegendő. Ha nem érkezik meg a kormánysegítség, a szakértők szerint ez előbb-utóbb elkerülhetetlenné válik a bezárás.


És hogy további különlegességeket, legeket is említsek:

1. Az opera tetőszerkezetének "vitorlái" 161 tonna súlyúak és 67 méter magasak. Az épület belső stílusát "a világűrkorszak gótikájának" nevezik.

2. Ebben az operában van a világ legnagyobb színpadi függönye. August Coburne tervei alapján készült, aki "a nap- és hold függönyének" nevezte el. Minden függönyszárny 93 négyzetméteres.

3. A hangversenyterem orgonája a világ legnagyobb mechanikus orgonája: 10500 db sípja van.

Világörökség:
Sydney Operaházat is felírták a világörökségi listára 2007 júniusában: "Sydney-i Operaház nagy építészeti munka a 20. században. Több szálon képviseli a kreativitást, mint építészeti forma és mint szerkezeti kialakítás egyaránt. A nagyvárosi szobor figyelemre méltó vizi csillogásával egy világhírű ikonikus épület. "UNESCO

A szakértői értékelő jelentésben az Világörökség Bizottság kijelentette: "... megállja a helyét az emberi kreativitás vitathatatlan remekművei között, nem csak a 20. században, de az emberiség történelmében."

További információk: http://www.sydneyoperahouse.com/, http://whc.unesco.org/en/list/166, http://hvg.hu/kultura/20100531_sydney_operahaz_bezaras

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése