2010. december 12., vasárnap

A vörös tér, a Kreml

A Kreml Moszkva közepének fallal körülvett történelmi épületegyüttesét, Oroszország kulturális és hatalmi központját, uralkodóinak és döntéshozóinak székhelyét jelenti. A szó eredetileg a fellegvárat, citadellát jelölte. A szomszédos Vörös térrel együtt 1990-ben az első oroszországi kulturális helyszínek között vették fel az UNESCO Világörökség-listájára.

A moszkvai Kreml az azonos nevű folyó partja fölé, a Borovickij dombra épült, és mára a Világörökség része, a világ egyik leghíresebb épületegyüttese lett.

Moszkvát az orosz krónikák 1147-ben említik először. A Moszkva- és a Nyeglinnaja folyók találkozásánál a 11-12. század fordulóján a szláv vjaticsok megerősített települése állt.

Az évkönyvek 1331-ben említik először a Kremlt, amely már az ide átköltözött orosz egyházfő, a metropolita székhelye is volt. Iván Kalita fejedelemsége idején (1325-1340) épültek az első kőtemplomok, de ezek mára nem maradtak fenn.

A 15. század végére Moszkva lett az egységesülő orosz állam központja. A Kreml nagyszabású átalakításához III. Iván nagyfejedelem neves itáliai építőmestereket hívott. A ma is látható szabálytalan háromszöget alkotó falakat és a 18 bástyát is ekkor emelték. Az olasz építőmesterek irányításával jelentősen megerősítették a védműveket: magasabb és erősebb falakat, védőbástyákat alakítottak ki és téglaburkolattal látták el azokat. Mire 1516-ban a munkák befejeződtek, a folyókkal és vizesárokkal körülvett Kreml bevehetetlen erődítménynek számított.

Ekkor épült a háromhajós, ötkupolás Uszpenszkij-székesegyház, az Angyali üdvözlet-székesegyháza moszkvai nagyfejedelmek és cárok egykori házitemploma. A tér délkeleti oldalán emelkedik a Mihály arkangyal-székesegyház, A nagyfejedelmek és cárok temetkezési temploma volt és sokáig a város legmagasabb, 81 m-es építménye volt az 1505-1508 között emelt Nagy Iván-harangtorony.

Az 1613-tól uralkodó Romanov-dinasztia cárjai a különböző korok stílusának megfelelően, fényűző palotákkal gazdagították a Kremlt (Granovitaja-palota, Tyerem-palota), melynek hadászati jelentősége fokozatosan csökkent. A XVIII. század elején I. Péter cár ugyan elköltöztette a birodalom fővárosát Szentpétervárra, azonban a cári tradíciók egy része továbbra is Moszkvához kötődött, hiszen itt koronázták meg ezután is az uralkodókat, és a Kreml maradt a hivatalos cári rezidencia is egészen 1917-ig.

Napóleon serege a Kremlt is elfoglalta 1812-ben és bő egy hónapig megszállva tartotta. Kivonulásuk során óriási károkat okoztak: a paloták és a tornyok egy részét felrobbantották. A helyreállítás Osip Bove építész irányításával évekig tartott. Ekkor készült el a Fegyver-palota neoreneszánsz stílusú épülete is. Múzeumában a régi fegyverek mellett arany- és ezüst edényeket, ékszereket őriznek. Itt kapott helyet később a világhírű Gyémántgyűjtemény is.

A Kreml összterülete 27,5 ha. A szabálytalan háromszöget alkotó fal hossza 2235 m, magassága 5 és 19 m között váltakozik, szélessége 3,5-6,5 m.

Napjainkban a Kreml több kormányzati szervnek ad otthont, itt van a moszkvai pátriárka lakosztálya, az Orosz Föderáció elnökének rezidenciája (a Szenátus épületében) és több múzeum. A Kreml épületegyüttese a Moszkvába látogató turisták legfontosabb célpontja.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése