2011. január 16., vasárnap

Aski a síremléke, Mali, Afrika

A furcsa tüskés piramis.

A halotti kultusz a világ minden népének életében fontos szerepet játszik - így volt ez az elmúlt századokban épp úgy, mint a civilizáció hajnalán.

Erről tanúskodik pl. Mali furcsa piramisa is, mely egyben az ország egyik legnevezetesebb látnivalója, egy letűnt civilizáció lenyűgöző bizonyítéka.

Askia feltűnő, 17 méter magas, piramis szerkezetű sírját maga Askia Mohamed, a szongáj uralkodó építtette 1495-ben, Gao nevezetű fővárosában. Az építmény a főként 15-16. században virágzó birodalom erejéről és gazdagságáról tanúskodik, melyet a szaharai só- és aranykereskedelem ellenőrzése tett lehetővé.

A sír továbbá jó példája a Szahel-övezetre jellemző agyagépítészetnek. A különös, tüskés piramis építtetője, Askia Mohamed az Askia-dinasztia alapítója volt. Úgy tartják, hogy Mekka felé vezető útján átkelt Egyiptomon, és mivel lenyűgözték a piramisok, úgy döntött, hogy földi és égi dicsősége kedvéért piramissírt emeltet magának. A sírhoz felhasznált agyag, illetve a faanyag is Mekkából származik, és állítólag a mitikus hősként tisztelt uralkodó parancsára ezer tevéből álló karaván szállította a sivatagon át.

Az építmény belülről leginkább egy rendkívül sötét lakóházhoz hasonlít, számos szobával és folyosóval, illetve csigalépcsővel, melynek felépítésében a szent hetes szám tiszteletét vették figyelembe.

Az UNESCO úgy írja le a sírt, mint a nyugat-afrikai monumentális sár-építési hagyományok példája. A komplexum magában foglalja a piramissírt, a két dzsámit és a temetőt. A 17 méter magas épület a legnagyobb gyarmati építészeti műemlék a térségben. Ez az első példa egy iszlám építészeti stílusra, amely később elterjedt az egész régióban.

A mecset épületeit az 1960-as és a 1970-es években bővítették, és az 1999-ben pedig fallal vették körül. A rendoválási folyamat elengedhetetlen karbantartási és javítási sár szerkezetek esetében. További újítás, hogy villamosenergiát építették bele a 2000-es évek elején, amely lehetővé teszi a mennyezeti ventilátor, lámpák és egy hangszórók használatát.

Askia is rendszeresen használta az épületet, mint mecset és Gao város állami tulajdonban lévő kulturális központjaként is funkcionált. Ma a világörökség része.

Forrás: http://whc.unesco.org/en/list/1139, www.femina.hu

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése