2011. január 8., szombat

Neuschwansteini kastély (Füssen, Bajorország)

A neuschwansteini kastély egy, a 19. században épült bajorországi kastély. A Németország déli részén, Hohenschwangau és Füssen mellett található épületet II. Lajos, Bajorország királya építtette Richard Wagner tiszteletére. Habár a fényképezés és a videofelvételek készítése nem engedélyezett a kastélyon belül, mégis ez Németország legtöbbet fényképezett épülete, valamint egyike az ország leglátogatottabb turista-célpontjainak. Az Alpsee felett emelkedik, a Pöllat-szakadék magányos szikláján épült kastély, amelyet II. Lajos bajor király 1869-1886 között épített: büszke, kecses tornyaival egy igazi kőből épült álom.

Története

II. Lajos bajor királyt (1845-1886) már életében mítosz lengte körül. „Örök rejtély akarok maradni magam és mások számára is" - írta tizenévesen egyik levelében. Ez a titokzatosság azóta is vonzza az emberek millióit. Kastélyait, melyekbe a személyzeten kívül senki emberfia nem léphetett be, halála óta 50 millióan látogatták meg.

Ezek a kastélyok annak az idealizált álomvilágnak a tanúi, melyekben a király elbújt a valóság elől. Egy vesztes háború, majd Bajorország függetlensége helyett a német birodalom egyesítése csak két olyan ok a sok közül, amely miatt eltávolodott a politikától, és egyre inkább a hétköznapi élettől is. A bajor udvartól elvonultan, magányosan élő uralkodó éjszaka virrasztott, nappal aludt. 1860-as évek végétől már csak az építészet és a zene foglalkoztatta.

Az épület alapkövét 1869. szeptember 5-én tették le. Neuschwansteint nem építész, hanem egy színházi díszlettervező, Christian Jank tervezte – ez jól magyarázza Ludwig szándékait és az elkészült épület lenyűgöző természetét. Az építészeti szakértelmet – mely a helyszín veszélyessége miatt nélkülözhetetlen volt – először a müncheni udvari építész, Eduard Riedel, majd később Georg Dollman és Leo von Klenze biztosította.

Neuschwanstein építését befejezték, amikor 1886-ban egy állami küldöttség Bernhard von Gudden pszichiáter professzor vezetésével a kastélyban őrültnek nyilvánította, majd letartóztatta a királyt, aki szinte önuralmát vesztve vonta kérdőre von Guddent: „Mi alapján jelenti ki, hogy őrült vagyok? Hisz még meg sem vizsgált!” A királyt ezután a bergi kastélyba vitték, majd letartóztatása után három nappal, 1886. június 13-án holtan találták a Starnbergi tó sekély vizében von Guddennel, az őt vizsgáló pszichiáterrel együtt. Ez a tény azóta is találgatásokra és fantáziálásra ad okot: a mai napig nem tisztázott, hogy gyilkosságról és öngyilkosságról, vagy öngyilkosságról és balesetről van-e szó.

A kastélyt eredetileg „Új hohenschwangaui kastélynak” hívták, egészen a király haláláig; ezután az új neve: Neuschwanstein, Lohengrin, a Hattyú-lovag kastélya lett, Wagner azonos című operája nyomán. A kastély Schwanstein, a schwangaui lovagok székhelyének romjaira épült, kik a hattyút választották jelképüknek.

A kastélyról

A neuschwansteini kastély öt emeletét számtalan torony, csúcsos fiatorony és oszlop tagolja: az egész épület homokvárra emlékeztet. Meseszerűségét annak is köszönheti, hogy terveit nem valódi épületek, hanem két Wagner-opera, a Lohengrin és a Tannhäuser színpadi díszlete ihlette. A király lohengrini hatásra Új Hattyúkőnek nevezte el. Lohengrin mondabeli közlekedési eszköze volt a hattyú, és stílusosan a palota számos termében, folyosóján találunk hattyúkat: az olvasósarokban fából, a kilincsek helyén rézből, de még a királyi mosdó csapja is hattyúcsőr formájú.

Pompásan berendezett belső termeiben különböző építészeti stílusok keverednek: gótikus, román, bizánci. Ennek ellenére szó nincs ízléstelen kavalkádról. Sőt! A kastély minden egyes szeglete bámulatba ejtő. Kevés olyan kastély van a világon, amibe annyi pompát zsúfoltak, mint ebbe a lovagvárba. Termek hosszú során át egyik ámulatból esünk a másikba. Gyönyörű stukkók, hatalmas terek, festett falak, elbűvölő porcelánok, káprázatosan faragott bútorok és arany, arany, arany mindenfelé. A falakat díszítő pazar festmények egytől-egyig különféle színpadi történetek, legendák jeleneteit, szereplőit ábrázolják. A kétszintes éjkék márvány tróntermét bizánci stílusú templom mintájára rendeztette be, mozaikpadlójához pedig közel 2 millió követ használtak fel.

A legfontosabb kellék ugyan hiányzik, hiszen a trónszék soha nem készült el. Sebaj, gondolta Lajos, és egy valódi műbarlanggal kárpótolta magát, amin keresztül közelíthette meg dolgozószobáját. A barlangszerűen kialakított szoba (a Grotto) és egy titkos, öblíthető toalett a fő hálószobában, melybe vízvezeték szállítja a vizet.

A legfényűzőbb és legimpozánsabb, mint általában összes kastélyában, a hálószoba. A gótikus stílusú lakrész amellett, hogy gigantikus méretű, számos különlegességet rejt. A király hatalmas faágyát a krónikák szerint 15 ember négy és fél éven át faragta. Mindazonáltal sok belső szoba díszítetlen maradt, az ötemeletes palotában 360 szoba található, melyekből mindössze 14 készült el Lajos halála előtt.

Lenyűgöző az énekesek terme is. A díszes ornamentikával és az állatöv jegyeivel ellátott kazettás mennyezet még csak a kezdet. A bronz kandeláberek és tartók 600 gyertyához elegendőek. Lajos saját tündérpalotáját kora legújabb technikai vívmányaival is felszerelte. Az ő kastélyai voltak az elsők, melyek elektromosságot és más, kényelmet szolgáló találmányt használtak: pl. konyhájában hideg-melegvíz folyt. Épült étellift is és az emeletek között telefon-összeköttetés működött. Lajos építkezései sok tudást és tapasztalatot igényeltek, több olyan mesterséget, melyek másképpen kihaltak volna; nagy számú kézművesnek, kőművesnek, vakolónak, dekoratőrnek, stb. nyújtott munkát és jövedelmet.

A király kívánsága az volt, hogy halála után rombolják le a palotát, mert akkor megőrizhetik tisztaságát. Szerencsére kívánságát senki sem teljesítette, így fennmaradt ez a különös mesevilág. A sors fintora, hogy ami egykoron szinte csődbe juttatta Bajorországot és kiürítette a kincstárat, most rengeteg pénzt hoz. Turisták tízezrei keresik fel évente és jó eséllyel indul a világ 7 újkori csodájának szavazásán is.

A kastély híresen meseszerű megjelenését többször is felhasználták. Neuschwanstein ihlette a Disneylandben található Csipkerózsika kastélyt, valamint Walt Disney ez alapján tervezte meg a Hamupipőke c. rajzfilmben látható épületet, mely alapján később a Hamupipőke kastély megépült.

1 megjegyzés:

  1. Hát ez csodálatos,remekmű a páratlan szépségű környezetben.

    VálaszTörlés