2011. január 17., hétfő

Prágra belvárosa

Egy hozzánk közeli kis csoda-városról fogok írni. Személyes élményekkel átszőtt kis iromány lesz ez, mivel a kedvenc európai fővárosom. Először testvéremnek köszönhetően voltam 2006-ban karácsony és szilveszter között, -15 fokban. De a hideg mit sem rontott az élményen.

Aztán barátommal voltunk tavaly év elején, szintén fagyhalál közeli időjárásban. Nem igazán utazó világbajnok, de Prágára azt mondta, hogy ide még vissza kell jönnünk, egy melegebb évszakban. Ezt a cikket tehát Testvéremnek, Katinak és Gabinak ajánlom.

Szóval Prága! Nem is tudom, hogy kezdjem. Talán ahogy mi magunk is haladtunk.

Kezdjük a Vencel-téren, mely Prága egyik legjelentősebb tere, kedvelt találkahely és mellesleg az újváros egyik kulturális és üzleti központja is. Számos, a 20. század elején épített szép épületen kívül a tér két fő látványossága Vencel lovas szobra, és a cseh Nemzeti Múzeum épülete. A múzeum főépületének neoreneszánsz homlokzatát a párizsi Louvre mintájára tervezte Josef Schultz. 1818-ban alapították, és 1885-1891 között épült. Ez a Cseh Köztársaság legnagyobb, és legrégebbi múzeuma. Több millió elemes gyűjteményében régészeti, és természettudományos leletek, ásványok, érmék, és egyebek találhatók. Egymillió kötetes könyvtár, és a cseh panteon is itt található. A múzeum lapidáriumában a Károly-híd eredeti szobrait, ill. sérült, vagy olyan műalkotásokat őriznek, amelyek a jövőben az időjárás viszontagságai miatt elpusztultak volna.

Közben megmutatnám a Reprezentációs házat is. A mi második utunk minden nap innen indult, ugyanis a vonatállomás sarkán laktunk, és 10 lépést követően ez a gyönyörű épület tárult elénk. Az art nouveau ház építése a romos királyi udvar helyén 1905-ben kezdődött, és 1912-ben nyílt meg. Fő része Csehország legnagyobb koncertterme, és további öt terem, két kávéház, és egy I. osztályú étterem található itt.

„Ínyenceknek” ajánlom, hogy ne hagyják ki a Szexuális segédeszközök múzeumát, mely a világ első múzeuma, amely minden olyan tárgyat bemutat, amely az emberi szexualitással kapcsolatban van. azt hittük, hogy nyitottak vagyunk, de óriásit csodálkoztunk, amikor rájöttünk, hogy évtizedekkel előttünk milyen „kifinomult” szexualitás élt az emberekben. Csak nem beszéltek róla. Nem csak szexuális segédeszközöket, hanem ruhákat, művészeti alkotásokat, és régi filmeket is megnézhetünk. Mozijában régi erotikus filmeket vetítenek. Csak 18 éven felüliek léphetnek be.

A Vencel térről kis szűk utcácskákon (melyek tele vannak hazai termékeket áruló kis boltocskákkal: Hurvinyek, kis vakond, cicás bögre…) jutunk el az Óvárosi térre. A 12. század óta létező tér bővelkedik a nevezetességekben a csodás, ősi épületek, templomok, és a sürgés-forgás elkábítja az embert. A Vencel-tér, és a Károly-híd közötti tér mindig turistákkal van tele. Ünnepek, karácsonyi, és húsvéti vásárok, kedvelt helye. A tér egyik legérdekesebb része az óvárosi városháza mellett lévő csillagászati óra, amely 10-22 óra között, az apostolok felvonulásával jelzi az órákat, valamint a Nap, és a Hold pozíciója is látható rajta. Az óra legrégebbi része 1410-ből származik. Az Óvárosi téren áll a Szent Miklós-templom, és felejthetetlen élményt jelentenek az építészet kedvelőinek a teret övező paloták. A tér közepén Husz János szobra áll, melyet 1915-ben, máglyahalálának 500. évfordulójára emeltek.

A tér szélén találjuk meg az Óvárosi hídtornyot, ahova volt szerencsénk fel is menni, és innen megcsodálni Prága látképét. A világ egyik legszebb gótikus tornyát Petr Parler tervezte a 14. század végén. A torony védelmi célokat is szolgált, hiszen 64 méter magasról jól belátni a környéket.
És akkor induljunk át Károly-hídon. A híd 516 méter hosszú, és 10 méter széles nyüzsgő, árusokkal, grafikusokkal, utcazenészekkel, mutatványosokkal, és fiatalokkal teli legfőbb látványosság. Helyén korábban fahíd állt, melyről tanúskodik a lőportorony egy része is. A 16 pillérrel rendelkező híd 1357 óta Prága első állandó hídja. A híd 30 híres szobrának többségét 1687 és 1714 között állították fel, de még 1928-ban is bővült új szoborral a híd. Ugyanakkor ma már többségében nem az eredeti szobrok láthatók: 1965 óta az összes szobrot másolatokra cserélik, és az eredetiket a cseh Nemzeti Múzeumban őrzik.

A híd újvárosi részén a Lőportorony vár minket, mely szintén kilátóként fogadja vendégeit. A másiktól egy méterrel magasabb (65 méteres) torony kapuként szolgál a királyi úthoz, amely a várba vezet. Eredetileg hegyi toronynak hívták, de mióta a 17. században lőporraktárnak használták, lőportoronynak nevezik.

A tornyot elhagyva a széles úton a vár felé haladva a Kampán átmegyünk, melyet "Prága Velencéjének" hívják, csatornái, és vízre épült házai miatt. Az itt található lépcső a Mission Impossible egyik híres helyszíne volt. A parkban pedig a híres Lennon-falat találhatjuk.

Ha tovább haladunk a vár felé, akkor az „Újvilághoz” jutunk. Itt jegyezném meg, hogy kísérteties a hasonlóság Pest-Buda és Prága óváros-újvárosi szerkezetének. A festői negyedben, vagyis az Újvilág utcában, korábban a várban dolgozók laktak, a legszegényebb réteg. Ma sok műterem, és művészeti galéria működik itt. A szűk utca kis házaival egy teljesen más világba röpít.

Az útközben elénk táruló Loretta nevezetű templom fontos zarándokhelynek számít. Legnagyobb kincse a több mint 6000 gyémánttal díszített gyémántos szentségtartó, amely a 17. század végén, Bécsben készült. Szintén látható itt egy cédrusfából faragott Madonna-szobor és óránként 27 harangos harangjáték szól.

Ha már templom, akkor a Szent Vitus katedrális kihagyhatatlan. Olyan monumentális építmény, hogy nem tudtuk egy képbe besűríteni gyönyörűségét. Méltán Prága egyik legismertebb nevezetessége. A Szent Vitus székesegyház a cseh királyok, és királynők koronázásának tradicionális helyszíne volt. A székesegyház helyén korábban több templom állt. A jelenlegi gótikus épületet 1344-ben IV. Károly kezdte építtetni. A 15. század első felében huszita háborúkban megsérült, majd 1541-ben egy nagy tűzvészben további sérüléseket szenvedett. Renoválásai mellett 1929-ben, több mint 600 év után a fejeződött be az építése.

És akkor befejezésképp elérünk a Prágai várba, mely Európa legnagyobb várkomplexumának számít. A fantasztikus, varázslatos hangulatú prágai várnegyed kötelező nevezetességnek számít mindenkinek. Nekünk pl. szerencsénk volt, mert láthattuk a híres őrségváltást. A vár Története a 12. századig nyúlik vissza. Ekkor épült meg a világ legnagyobb ősi, román stílusú vára. A várat a 14. században IV. Károly gótikus stílusban újjáépítette. Egy 1541-es pusztító tűzvész után szinte az egész negyedet újjá kellett építeni. A Hradzsin 1598-ban kapta meg a szabad városi rangot, míg 1784 óta az egyesített Prága része.

Forrás: http://utazas-nyaralas.info/praga, http://hu.wikipedia.org/wiki/Pr%C3%A1ga.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése