2011. április 24., vasárnap

Jeruzsálem a vallási központ

A Júdeai-hegyek között, 800 m magasan fekszik Izrael fővárosa, Jeruzsálem. Történelme (4000 év) során különös helyzetbe került: mindhárom nagy világvallásnak (keresztény, zsidó, mohamedán) szent városa lett. Jelentése: „Béke Megalapozása / Város“, de nevezik a vágyakozás városának és vallási központnak is.


Jeruzsálem az 1.Móz.14,18-ban van elöször megemlítve. Ott találkozott Ábrahám Melkhisédekkel Sálem királyával (kb. 4.000 évvel ezelőtt). Ez időben Sálem Kánaán városa volt, amely az egyiptomi fáraó nagybirodalmának részét képezte. kb. 3.000 évvel ezelőtt Dávid meghódította a várost és jelleget adott neki. Mivel a város mindegyik törzs területétől függetlenül helyezkedett el, ezért ideális volt, hogy ez a város legyen a főváros, amely a népnek egy közös identitást adott. I.e. 967-ben Salamon király felépítette a Templomot, mint az élő Istennel való találkozásnak a helyét. Jeruzsálem virágzó idejének csúcspontját Dávid és Salamon alatt érte el, kereken 3.000 évvel ezelőtt.

I.e. 586-ban Nabukodonozor babiloni csapatai által be lett véve. A város és központja a Templom tejesen szét lett rombolva. Mégis, Jeruzsálem marad a vágyakozás városa. Dániel próféta, aki Babilonba lett deportálva, a hazáját nem tudta elfelejteni. Jeruzsálem volt az a hely, ahol a Messiás tanított, megfeszíttetett, feltámadott és a mennybe felemeltetett - ahonnan ígérete szerint az idők végén vissza fog jönni (Zak.14,1-4). Jeruzsálem lett a születési helye az első messiási-zsidó gyülekezetnek. Zsidó emberek tízezrei jutottak hitre ennek következtében.

Jeruzsálem meghirdetett lerombolása bekövetkezett I.sz. 70-ben. Ennek következtében több mint 1,1 millió zsidó halt meg, 100.000-et rabszolgaként a Római Birodalom területére deportáltak, miután Jeruzsálemet a föld szintjével egyenlővé tették. I.sz. 135-ben Hadrián császár egy tipikus római várost Aelia Capitolina néven, és a Templom helyén Jupiter templomot építtetett. Izráel országa új nevet kapott: Palesztina. Palesztina mint ország nem létezik, de az 1993-as nemzetközi határozat értelmében Gáza, Júdea és Samária (Westbank) Palesztina néven fut.

A negyediktől a hetedik évszázadig Jeruzsálem a keresztény zarándok helye lett. Mindenhol templomok, szenthelyek és kolostorok épültek. Kb. 638-ban iszlám uralom alá került a város, aminek következtében 691-ben a Sziklamecset és 715-ben az Al-Aksza-mecset épült. Azóta Jeruzsálem, Mekka és Medina után a harmadik szentvárosuk lett, „Al-Kuds“ (a szentséges) néven.

Jeruzsálem majdnem 1900 éven át különböző nemzetek váltakozó uralma alatt volt. Izráel államalapítása után (1948) is még sok évig tartott, mire Jeruzsálem újra zsidó kézre került (1967).

A mai Jeruzsálem két részre osztható: a fallal körülvett óváros és az újváros. Az óváros maga viszonylag kis terület: itt találhatók a Jézus keresztútjával és halálával kapcsolatos emlékek. A Via Dolorosa, a fájdalom útja. Ezen az úton vitték Jézust a Golgota hegyére. A Via Dolorosa stációi azok a helyek, ahol a keresztény hagyomány szerint valamilyen jelentős esemény történt. Pl. Jézus Pilátus elé idézése, megostorozása vagy éppen halálának helye.

A Via Dolorosa utolsó állomásait a Szent Sír-bazilikában találjuk. A bazilikát 1149-ben a keresztesek emelték. Ma hat vallási közösség osztozik a templomon: a római katolikus, a görögkeleti, az örmény, a kopt, a szír és az etióp. (A bazilika kulcsát a mohamedán gondnok őrzi.) Ez meg is látszik a berendezésen: művirágok, füstölők tömkelege, ezüst és márvány. Minden van itt. A bazilika arra a helyre épült, ahol Krisztus keresztje állt valaha, illetve arra a barlangra, melybe testét tették.

A Golgotára, ahol Jézus keresztje állt, lépcső vezet fel a templomból. A Golgota jelentése héberül koponya, ugyanis a hagyomány szerint itt temették el az emberiség ősatyjának, Ádámnak a koponyáját. A bazilikán belül kápolna áll a Szent Sír helyén, oltárát abból a kőből faragták, mely egykor Jézus sírkamráját zárta el.

Jeruzsálem óvárosát fal veszi körül, melynek helyén már Dávid király falat építtetett, de a ma is álló fal a XVI. századból való. A falnak 8 kapuja van, ebből 7 átjárható, a 8. be van falazva. Ez az Irgalom kapuja, vagy más néven az Arany kapu. Még Szaladin szultán falaztatta be 1187-ben, Jeruzsálem elfoglalását követően, s azóta sem bontották ki. A zsidó hit szerint, amikor eljön a megjövendölt Megváltó, ezen a kapun át fog felmenni a Templom-hegyre.


Az Arany kapu az Olajfák hegyére, illetve a Gecsemáné kertre néz, ahol a Biblia szerint Júdás elárulta csókjával Jézust, s a rómaiak kezére adta. Az Olajfák hegyén ma is olajfák állnak. Állítólag ezek az igen öreg olajfák már Jézus idejében is itt álltak. Az olajfák ugyan sokáig, esetleg 1000 évig is élnek, de talán kétezer évig mégsem.

Szintén az óváros területén található az ún. Siratófal, mely már szinte Jeruzsálem szimbólumává vált. Hatalmas többtonnás kőtömbökből épült, melyeket kötőanyag nélkül helyeztek egymásra. Akad közöttük 100 tonnás is. A Siratófal a második szentélynek egy fala, mely a szentély lerombolásakor (i.sz.70) épen maradt.

A zsidó hit szerint Isten szelleme nem távozott el a templomból, mikor azt lerombolták, hanem ma is a fal felett lebeg, ezért a hithű zsidók itt érzik magukat legközelebb Istenhez. A Siratófalnál bármely zsidó a nap bármely órájában imádkozhat, de az asszonyok csak a férfiaktól elkülönített részen. A fal repedéseibe, hézagaiba kis cédulákra felírt kívánságokat rejtenek, s remélik, hogy Isten teljesíteni fogja.

További érdekesség a Menóra – hétkarú gyertyatartó: A zsidó nép egyik legősibb szimbóluma az Izraeli Parlament, a Knesset mellett található. A Menórán a következő héber felirat olvasható: "A Menóra a hit fényének és a reménynek a jelképe, amelyek a négyezer évig tartó szenvedés során végigkísérték a zsidó népet azon küldetésében, hogy az emberek és a nemzetek közötti igazságosság hitvallását hirdesse. Izrael Államának jelképe.

Dávid városa a Templom-hegytől délre fekvő domboldalon terült el az ősi Jeruzsálem. A Sion városaként is emlegetett települést Dávid, Izrael második királya háromezer évvel ezelőtt foglalta el. Főbb bibliai és régészeti látványosságok itt: Siloám-medence és a hozzá vezető királyi lépcsősor, Ezékiás-alagút, Gihon-forrás, Dávid király palotájának maradványai, Warren-akna. Dávid városa valódi kincsesbánya a történészek és bibliai kort kutatók számára.

Nyugati Fal alagút egy 500m hosszú föld alatti folyosó és termek együttese, amely párhuzamosan halad a Nyugati Fallal, Jeruzsálem óvárosának épületei alatt. Különlegessége, hogy a második templom idejéből megmaradt eredeti fal és út mentén járva, találkozhatunk a Nyugati Fal legnagyobb kövével, amelyet a valaha emberi erővel megemelt legnagyobb kőnek tartanak (13.6 m hosszú, kb. 4 m széles és 570 tonna, nehezebb, mint az egyiptomi piramisok bármelyik építőköve). De van itt ókori vízvezeték, nagycsarnok, sok régészeti lelet és még egy kis zsinagóga is (ami a hagyomány szerint ma a legközelebbi hely az egykori Szentek Szentjéhez).

Jeruzsálem vallási központ. A zsidók számára itt állt Salamon temploma, majd az első templom utána a második templom, melynek a véres leszámolást követően csak egy fala a siratófal maradt meg. Az iszlám hívők a harmadik legszentebb városa Medina és Mekka után. A templomhegyen áll Al-Aksza mecset. Hitük szerint Jeruzsálem az a hely ahol a nagy próféta Mohamed felemelkedett a mennyek országába. A keresztények számára Jeruzsálem Jézus városa, ahol a keresztény egyház bölcsője van.


Érdekes, hogy azok a vallások, melyek évszázadok óta harcban állnak egymással egy helyen csoportosulnak. Egy város köti össze őket, ahol mind a három vallás hívői megtalálják vallásuk egy ősi darabját.

2011. április 18., hétfő

Bécs óváros- egy ékszerdoboz

Bécs történelmi városközpontja 2001-ben lett a UNESCO világörökség része, így csatlakozhatott az immár 700 kulturális és természeti nevezetességhez. A császári város belvárosa számos építészeti és kulturális szempontból is jelentős épülettel rendelkezik. A News című magazin egyik száma ismertette Bécs leglátogatottabb nevezetességeinek ranglistáját.
A Schönbrunni kastély viszi a pálmát 2,3 millió látogatóval (2005), a második helyen a Schönbrunni állatkert végzett 1698000 látogatóval, a harmadik helyen a Szépművészeti Múzeum áll 665149 látogatóval. A negyedik legvonzóbb bécsi célpont az Óriáskerék (620000 látogató), ötödik a Császári Lakosztályok+Sisi Múzeum (583000 látogató), a hatodik az Albertina Múzeum (562000 látogató). 416000 látogatót fogadott a hetedik helyen végzett Belvedere, 401000 fő járt a Dunatoronyban, 350000 fő pedig a Hundertwasser-Házban. De haladjunk csak szépen sorban.
A Schönbrunni kastély Bécs, és egész Ausztria legismertebb látványossága. Az Osztrák-Magyar Monarchia volt kastélya, "Ausztria Versailles-a", egykor az udvari élet központja ma már bárki számára látogatható. Itt visszamehetünk a történelemben, és elképzelhetjük, milyen volt a királyi udvartartás élete a 18-19. században. A gyönyörű barokk stílusú palotát, Mária Terézia kedvenc palotáját a 17. század végén kezdték építeni, de csak 1780-ra készült el, és azóta lényegében változatlan. A palota 1400 helyiségéből a 40 legszebb vezetés nélkül látogatható. Nem szabad kihagyni csodálatos kertjének megtekintését se, mely pazar ösvényeivel, virágágyásaival, fasoraival, sövénylabirintusával, és rózsakertjeivel akár órákig tartó sétára csábít, és itt található Bécs állatkertje is. A bécsi Schönbrunni kastélyt évente másfél millióan keresik fel, fantasztikus kertjét pedig további 5,2 millióan látogatják.

Szent István Székesegyház- Stephansdom

A Stephansdom Bécs fő vallási épülete, valamint a város egyik szimbóluma, és egyben Ausztria legjelentősebb gótikus épülete. A székesegyházat a bécsiek, szeretetük jeléül Steffinek becézik. A bécsi Szent István Székesegyház hossza 101 méter, déli tornya 137, még északi tornya 60 méter magas. Ezeket eredetileg ikertornyoknak szánták, de nem készültek el, így az északi torony csak fele olyan nagy, mint a déli. A Szent István Székesegyház 1147-ben épült, de az évszázadok folyamán jelentős átalakításokon, felújításokon, és újjáépítéseken esett át. Ha pedig pazar kilátásra vágyunk, "csupán" 347 lépcsőt kell megmászni, és felérünk a déli toronyba.
Hofburg: A Bécs központjában fekvő Hofburg-negyed nagyhírű épületkomplexuma (melyről a negyed a nevét is kapta), a híres Hofburg. Bejárása embert próbáló feladat, hiszen 240 000 négyzetméteren elterülve (18 épületből, 54 lépcsőházból és 19 udvarból áll) a helyiségek mindegyike egy-egy szelet a császári családok s rajtuk keresztül a város, sőt az ország történelméből.
Egykoron tulajdonképpen erődítménynek indult, az évszázadok során azonban állandó jelleggel bővült, míg nem hatalmas palotává nőtte ki magát. A hatalom kifejező eszköze, amelyhez majd minden uralkodó egy-egy épületszárnyat építtetett. A Hofburg így szépen "város lett a városban", ahol a mai napig is legalább 5000 alkalmazott dolgozik. A mai látvány körülbelül 800 év alkotómunkájának eredménye. A különböző művészeti korok reprezentánsai alkotják a komplexum egészét.
A császári palota egy nagy épületkomplexum, amely közel 800 év alatt épült, és bővült, így számos stílus jegyei megfigyelhetők a különböző épületeken. Legrégebbi része a 13. századból származik. A Hofburg 18 szárnyból, 19 udvarból, és 2600 helyiségből áll.
Az évek folyamán számos rezidencia, kápolna épült a kezdetben viszonylag kis várhoz, található itt két múzeum, könyvtár, hihetetlen gazdagságú, és nagyságú kincstár, lovarda, és itt van a Burgtheater, a bécsi nemzeti színház is. A Hofburg legérdekesebb részei a királyi szobák, és a királyi ezüstgyűjtemény, de a Sisi múzeum is bizonyára sok látogató érdeklődésére számíthat.

Albertina

A Hofburgnál lévő múzeum a világ egyik legjelentősebb, és legnagyobb grafikai gyűjteményének otthona, Albert von Sachsen-Teschen herceg hozta létre. 65 ezer rajz, és 1 millió ősgrafika (fametszet, és rézkarc) található itt, ezeken kívül modern grafikák, és fényképek is kiállításra kerülnek. Állandó- és időszaki kiállítások is megtekinthetők. Az Albertina múzeum állandó kiállítása a Batliner-gyűjtemény: az impresszionizmustól a modernizmustól olyan jelentős művészek mesterművei csodálhatók meg, mint Monet, Degas, Renoir, Cézanne, Picasso, Mark Rothko, vagy Sam Francis. Az Albertina Időszaki kiállításairól szólva: 2008-ban Van Gogh tárlat volt itt, a 2009-ben pedig "Rembrandt, és kora" tárlat.

Ringstrasse

A 4,5 km hosszú sugárút mentén, mely a Világörökség része, Bécs gyönyörű, patinás épületei sorakoznak, köztük az Operaház, és az 1872-73-ban épült Parlament. A sugárút körbezárja a történelmi városmagot, és beletorkollik a rakpartba is. Építését I. Ferenc József rendelte el, Bécs lebontott városfala helyén. A legtöbb épület a Ringstrasseén 1870 előtt épült.

Szépművészeti múzeum - Kunsthistorisches Museum

A Ringstrassen található képtárat 1891-ben I. Ferenc József nyitotta meg. A gyűjtemény egy négyszögletű dómban található. A világ 4. legnagyobb festménygyűjteményében többek között Rembrandt, Peter Paul Rubens, Jan van Eyck, Albrecht Dürer, Michelangelo Merisi da Caravaggio, és Rafel munkái találhatók. Bécs leghíresebb múzeumában a képtáron kívül a világ egyik legjelentősebb egyiptomi kollekciója, valamint görög, és római antik darabok is megtekinthetőek. A magyar turisták figyelmébe ajánlható a lépcsőház mennyezete, melyet Munkácsy Mihály a "Képzőművészet dicsőítése" című munkája díszít.

Bécsi operaház - Wiener Staatsoper

A Karntnerstrasse déli végén található bécsi operaházat Közép-Európa első számú operaházának tartják. Akik nem érdeklődnek az ilyesfajta szórakozások után, azoknak is érdemes a lenyűgöző épületet megnézni. Akik viszont szeretik az operát, azoknak Bécsben különösen nagy élményben lesz részük: a bécsi operaház igen színvonalas előadásaival világhírnevet szerzett magának. Az eredeti, neoromantikus stílusban épült operaházat 1869-ben nyitották meg, de a II. világháborúban majdnem teljesen megsemmisült. A 2200 főt befogadó új épület 1955. november 5.-én nyílt meg.


Prater

Bécs 2. kerületében található Bécs egyik legnagyobb zöldterülete, a Prater. Teniszpályák, egy golfpálya, lóversenypálya, kerékpárpálya, sűrű kerékpárút-, és sétaúthálózat szolgálja a bécsiek kikapcsolódását. Itt található Bécs híres vidámparkja, amely 1766-ban nyitotta meg kapuit, és ezzel a világ egyik legöregebb vidámparkjának számít. Régi játékai, köztük Bécs egyik szimbóluma, az 1896/97-es, 67 méter magas óriáskerék (Wiener Riesenrad) idézi a múltat, de persze modern vidámparki játékok is megtalálhatóak itt. A Prater vidámparkja 250 attrakciót kínál a szórakozni vágyóknak.
Belvedere palota
A Bécs 3. kerületében található barokk Belvedere palota Savoyai Jenő nyári palotájaként épült, aki azonban nem lakott itt, csak fogadásokra használta. A Világörökség részének számító palota, Jonann Lukas von Hildebrant mesterműve jelenleg felújítás alatt áll, és 2008-ra készül el, de szép kertjének rekonstrukciója már befejeződött. A komplexum két épületből áll, ez a felső, és az alsó Belvedere: az alsó egy villa, míg magát a palotát hívják felső Belvederének. A felső Belvedre 1716-ra készült el, míg az alsó 1720-1723-ig épült. 1752-ben Mária Terézia vette meg a palotát, aki tovább bővítette.


Hundertwasserhaus

A 2000-ben elhunyt híres osztrák építész, Friedensreich Hundertwasser első munkája a Hundertwasserhaus Bécs 3. kerületében található, és 1983-tól 1986-ig épült. A különleges, színes, a természet és az ember kapcsolatát jelképező épület nagyon messze áll egy szokványos építménytől. A házban 52 lakás, 4 iroda, és 16 magán, és 3 közös terasz található, mintegy 250 fa, és bokor színesíti.


Aki volt már Bécsben, az tudja, hogy a legjobb dolog a világon a téren inni karácsony környékén egy forralt bort a Bécsi karácsonyi vásáron (Christkindlmarkt). Az első, legnagyobb, és leghíresebb karácsonyi, és adventi vásár Bécsben immár a 18. század óta várja a karácsonyi bevásárlásra készülőket (a vásár sokszor hangoztatott 700 éves története inkább legendának tekinthető). Jelenlegi helyén, a Rathausplatzon, a bécsi városháza előtt, 1975 óta működik. A hatalmas vásárnak hamisíthatatlan karácsonyi hangulata van, forralt borral, punccsal, vagy egyéb forró italokkal. A Christkindlmarkton minden karácsonyi ajándék megkapható: játékok, édességek, karácsonyi díszek, ruhák, ételek, parfümök, bőr- és sportfelszerelések, művészeti alkotások, és minden egyéb.

Duna-torony / Donauturm

A 252 méter magas, 20 hónap alatt épült, Donauparkban található Duna-toronyból a Bécsre nyíló egyedi kilátás élvezhető. Bécs legmagasabb épületének három szintje is van. Az első, a kilátószint 150 méteren van, ahova lifttel lehet feljutni, mindössze 35 mp. alatt, de az edzettebbek lépcsőzhetnek is. A kilátás mellett tradicionális bécsi ízek is élvezetők a toronyban, 160, és 170 méteren egy étterem ill. egy kávézó működik. A bevállalósok nyáron a bungee jumpingot is kipróbálhatják a toronyból. Érdemes derűs délutánon menni, ekkor jó esély van arra, hogy az Alpok, és Magyarország is látható.
Imádni való a város, mert mindenki kedvére találhat itt programot. Állatkert, Prater a gyerekeknek, a vásárlóknak a Kartner Strasse, és az épületek szerelmeseinek az egész-egész óváros. Be is ugranék azonnal az autóba.