2011. május 15., vasárnap

Plitviczei Nemzeti Park és a a tavak

A Plitvicei-tavak a Niagara-vízesés és a Hanakapi’a vízesés (Kauai, Hawaii) mögött áll a harmadik helyen. A világ felbecsülhetetlen értékű kincseként 1979-ben az elsők között került fel az UNESCO Világörökségi listájára.A tavak különleges szépsége a természetbarátoknak búvóhelyül, a művészeknek pedig ihletül szolgál, míg a páratlan természeti környezet gazdagsága a tudósokat foglalkoztatja. Horvátország 7 Nemzeti Parkja közül a legjelentősebb. A Nemzeti Park területe 295 km2, ebből a tavak felülete 2 km2. A tizenhat tó észak - déli irányban, füzérszerűen húzódik a Kapela - hegységben.

Keletkezésük: Több millió év alatt a Korana mély völgyet vájt a Kapela-hegység déli vidékén. A terület gazdag a mészkő lepusztulásának, a karsztosodásnak különböző formáiban. Ez a tündéri szépségű tó-sorozat is egy ilyen karsztos folyamat eredménye. A tavak színét megpillantva akár csodára is gondolhatnánk, de tavak között emelkedő gátak anyaga a magyarázat. A hegyből kiérkező hideg víz hőmérséklet növekedése valamint a hidrosztatikus nyomás csökkenése következtében a víz szén-dioxid tartalma elillan, ami a vízben oldott mészkő kicsapódását eredményezi.

A tórendszert két folyó táplálja: a Bijela Rijeka és a Crna Rijeka, ezek vize itt-ott tóvá duzzad. A víz 636 m tengerszint feletti magasságból 8 km hosszú bonyolult rendszerű tólépcsőzet által 133 m tengerszint feletti magasságba jut. A Plitvički Ljeskovac nevű falu mellett több kis patak egyesül. Délen a Fekete- és a Fehér-folyók egyesüléséből született Matica által táplált Proscensko - tó terül el, 639 méterrel a tenger szintje felett. Tőle kb. 8 km távolban az utolsó tó, a Sastavci "csak" 483 méterre van a tenger felett. Szintkülönbségük 156 méter. Ezt "győzi le" a sok vízesés csodálatos látványokat biztosítva a látogatóknak.

Két legnagyobb tava a Kozjak és a Prosce, ezek 1000-1500 négyzetméteres vízfelületétől a legapróbb tavacskákig minden méret megtalálható.

A hegyvidék domborzatának köszönhetően minden tó más-más magasságban helyezkedik el. A tórendszer legfelsőbbike 600 m magasságban terül el, s a medréből kilépő víz 7,2 km távolságot megtéve, számtalan zuhatagon végigvezető izgalmas kalandozás után érkezik meg az alsóbb 150 m-es magasságban fekvő utolsó tóba. Mivel a tavak egymással kapcsolatban vannak - átfolyik egyikből a másikba a víz -, számtalan vízesés alakult ki a tavak között.

A Nemzeti Park két nagyobb területre osztható:

  • felső tavak vidéke: Prošćansko jezero, Ciginovac, Okrugljak, Batinovac, Veliko jezero, Malo jezero, Vir, Galovac, Mihino, Jezerac, Burget, Kozjak.
  • alsó tavak vidéke: Milanovac, Gavanovac, Kaluđerovac, Novaković brod – ezek két vízesésbe torkollnak, a Korona és a Plitvice vízesésekbe.


Az állat és növényvilág szerelmesei nem tudnak majd betelni a sok különleges élőlénnyel, mert itt aztán dúskál a természet bőven látnivalóban.

Állatok közül a következőket említeném: alpesi gőte, fecskefarkú lepke, lábatlan gyík, mocsári teknős, szivárványos pisztráng, foltos szalamandra. És a növények: kockás liliom, vitéz kosbor, kétlevelű sarkvirág, közönséges boróka, cserszömörce, télisás, vörös acsalapu, fehér acsalapu, sédkender, szibériai hamuvirág, lápi hízóka, kereklevelű harmatfű, teleki virág, boldogasszony papucsa, nyaláb csengőke.

A tavakon 18 km-es útvonalon lehet barangolni. A patakok és a mocsaras részek felett fahidacskákon lehet áthaladni, de van olyan rész, amit érdemes hajókázás közben megszemlélni. Ajánlatos legalább egy-két napot rászánni, mert a lélegzetelállító természeti csoda megérdemli, hogy időt szakítsanak rá.

Forrás: www.plitvice.hu, http://plitvice.blog.hu/, http://hu.wikipedia.org/wiki/Plitvicei-tavak

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése