2011. augusztus 11., csütörtök

Ankara- Ephesos, Törökország











Ankara (régiesen Angora) 1923. óta Törökország fővárosa, második legnagyobb városa Isztambul után, valamint az ország egyik legnagyobb egyetemi városa. Népessége 4 466 756 fő (2007), tengerszint feletti magassága átlagosan 938 m A város egyben Ankara tartomány székhelye is. Itt székel a parlament és itt, a város Yenişehir negyedében vannak a fontosabb minisztériumok, nagykövetségek is. Ankarában nyugszik monumentális mauzóleumában, az Anıtkabirban Mustafa Kemal Atatürk, a köztársaság alapítója. Ankara egészen a köztársaság alapításáig jelentéktelen kisváros volt, azután kezdett rohamosan fejlődni, hogy Atatürk 1923-ban fővárossá tette, mivel a hegyek közt sokkal jobban védhető helyen fekszik, mint Isztambul. A Közép-anatóliai régió fontos gazdasági és kereskedelmi csomópontja.



Amikor Ankara 1923-ban fővárosi rangra emelkedett, Atatürk külföldi építészeket kért fel a várostervezésre, akiket a német Hermann Jansen professzor, Berlin főépítésze vezetett. Jansen németesen egyszerű, szigorú struktúrájú és formavilágú tervet készített az új főváros számára, ami szöges ellentétben állt a város oszmán stílusú építészetével. Az állami épületeken Walter Gropius híres Bauhaus iskolájának 1923 és 1935 közötti stílushatása tükröződik.



Az 1950-es években a várostervezés hektikussá vált, Jansen tervei szerint ugyanis 12 négyzetméternyi zöld terület jutott volna minden egyes lakosra, azonban az egyre növekvő város ezekre a területekre is építkezni kezdett. Jansen eredeti tervei szerint a város lakossága nem haladta volna meg a 300 000 főt, ezt azonban Ankara hamar felülmúlta. Az 1960-as években az egyre növekvő lakosság miatt a város elkezdett terjeszkedni olyan területekre, amelyek nem ideális lakóterületek, a hegyekkel körülvett részen ugyanis megreked a levegő, emiatt nő a szennyezettség is.Ankara vezetése igyekszik kiküszöbölni a problémákat, parkok és zöld területek létesítésével elérték, hogy 2008-ra az egy főre jutó zöld terület nagysága elérte a 14,96 m²-t, ami felülmúlja Jansen eredeti terveit is.



A városban az 1950-es évek óta óriási problémát jelentenek az úgynevezett gecekondu („egy éjszaka alatt épült”), illegális, többnyire sietősen és építészeti szempontból kifogásolható módon felhúzott lakóépületek, amelyek felett az első évtizedekben a hatóságok szemet hunytak. Ezek az épületek ma csaknem a lakosság felének adnak otthont. Az egyes kerületi önkormányzatok néhol a magántőke bevonásával igyekeznek átformálni és korszerűsíteni a gecekondu-lakótelepeket.



A városképhez hozzátartoznak a mecsetek is, Ankarában több nagy mecset található. A



A híres Kocatepe mecset klasszikus oszmán stílusban épült a 20. század végén. A mecset jellegzetessége a négy csodálatos minaret. A mecset méretéből és elhelyezkedéséből adódóan Ankara központjából, de még a külső városrészekből is jól látható. A Haci Bayram mecset az közvetlenül Augustus Temploma mellett; Ulus negyedben található. Valamikor a 15. század elején épített épület hűen viseli a szeldzsuk török emlékeket. A mecsetet a 16. században Szinán tervei alapján helyreállíttották, majd a 18. században újra díszítették. A nevét a mecset a mecset szomszédságában lévő sírban fekvő szúfi rend alapítójáról nevezték el.



A Haci Bayram–mecset: az Ulus negyedben található, közvetlenül Augustus temploma mellett; a 15. század elején épült szeldzsuk török stílusban. A 16. században Színán tervei alapján helyreállították, a 18. században pedig Kütahyából származó csempével díszítették. A mecsetet Haci Bayramról, egy szúfi rend alapítójáról nevezték el, akinek sírja a mecset mellett található. Nevezetes még a 13. században, szeldzsuk stílusban épült Aslanhane-mecset és a 12. századi Alaaddín-mecset, melyek a citadella közelében találhatóak.



A látnivalók közül kiemelkedik Augustus császár temploma, melynek falán fellelhető a híres Monumentum Ancyranum. Itt található az ankarai vár is, melynek elődjét nagyjából még i.e. 2. században építettek. A várnak sajnos kevés része maradt fent az utókor számára. A városban emellett több mecsetet is találunk, mint például a Hacı Bayram mecset, mely a 15. században épült, illetve a Kocatepe-mecset, mely a legnagyobb a dzsámik közül.



A valaha húsz bástyás várból kevés maradt fent az utókor számára. A régi városrész ékkövei a 15. századi hamamok (törökfürdők) és a római fürdők. Ugyancsak sok, a 13. és 19. század között épült mecset található a városban, ilyen például a 15. század elején épült Hacı Bayram mecset. A 20. században épült dzsámik közül a legnagyobb a Kocatepe mecset.



Ankara történelmi városrészének jellegzetességei közés soroljuk a római és oszmán török stílusú épületeket és a szűk utcákat. A leghíresebb turistalátványosságok a bizánci fellegvár, a Hisar, az Anatóliai Civilizáció Múzeuma és az Atatürk Mauzóleum, mely Mustafa Kemal Atatürk, a köztársaság alapítója, első elnöke és legnagyobb reformere mauzóleuma. 1953-ban fejezték be, stílusában modern és ókori elemek keverednek. A szomszédos múzeumban megtalálhatóak Atatürk emlékei: levelei, személyes tárgyai, fényképei, valamint az államelnök viaszszobra is. A mauzóleum minden nap nyitva tart, a múzeum hétfő kivételével minden nap. A város római kori negyedében ókori emlékeket találunk.



A főváros egyik legnagyobb látnivalója azonban az Anıtkabir mauzóleum, melyben Musztafa Kemal Atatürk, a Török Köztársaság alapítója nyugszik. Akik szeretnek kirándulni, azoknak lehetősége nyílik a város környékét is felfedezni, hiszen a közelben sok bizánckori barlang található, amelyekben barlanglakásokat, de egy keresztény templomot is megtekinthetnek a látogatók.



2005 májusában adták át az Estergon kalesit, ami az esztergomi vár és bazilika rekonstrukciója a török fővárosban, és kulturális központként funkcionál.


2011. augusztus 8., hétfő

Burdur tó, Cappadonia Törökország

Utazzunk egy kicsit be Törökország közepébe. Van itt is látnivaló a főváros szépségén kívül. Itt van pl. a Burdur Tó és Cappadocia is.


A Burdur tó

Közigazgatásilag Burdur és Isparta tartományok határai között található a Burdur-tó, Törökország az egyik legmélyebb tava. Mélysége 100 méter az északnyugati részén. A tó területét az eső tölti fel, de a szezonális és állandó folyók és a talajvíz, valamint a mentesítés is változtatja folyamatosan. A terület igen különleges flóra és fauna egyedekkel büszkélkedhet. Közel 300 000 a vízi madarak fajtájának száma. Ebből veszélyeztetett a becslések szerint mintegy 12000. Pl. néhány éve a fehérfejű kacsákra figyeltek fel telente a tóban. A környék is igen gazdag. Sok a karsztos tó a régióban, völgy, barlang, víznyelő. Erdős, bokros dombok és hegyek veszik körül a tavat. A tó körül igen gazdagon találhatók a hüllők. A fő hüllőfaj a régióban a teknős, nagy zöld gyík, rock gyík, vak kígyó, a nyíl kígyó nyíl, sárga kígyó, çukurbaş kígyó, de a békák, és más állatfajok is megtelepedtek a tó körül. A fő emlősök a régióban, sün, vakondok, nyúl, farkas, sakál és a róka.

A tó védelme érdekében az ökológiai jellege miatt gazdálkodási tervet készítettek.


Cappadocia

Az 1000 méter magasan elterülő óriási anatóliai síkság végén, a fenséges, 3000 méteres, hósipkás vulkáni csúcsaihoz látogatunk. Cappadocia nevének hallatán elsőként a különleges sziklaképződmények jutnak eszünkbe, a természet pusztító erői és az ember által évszázadok-évezredek alatt kialakított formavilág. A csodálatos szépségű területet egyelőre viszonylag kevés turista látogatja, így napjainkban még átélhetjük a vidék különleges hangulatát.

Hogyan is jött létre ez a világcsoda? Körülbelül nyolcmillió évvel ezelőtt Cappadocia tűzhányói – az Erciyes Dagi és a Hasan Dagi – működésbe léptek, majd a környéket hatalmas mennyiségű vulkáni hamu és tufa borította be. Több mint 300 méter vastagon rakódott le a laza szerkezetű, világos színű vulkáni kőzet, amelyet vékony rétegben sötét bazaltláva borított be. A bazalt, miközben kihűlt, széttöredezett, utat engedve az időjárás pusztító erejének. Folyók szabdalták fel a fennsíkot, majd megindult a felszín lepusztulása, melynek eredményeképp kialakult a mai, tornyokkal, bástyákkal, kőpiramisokkal tarkított mesebeli táj, benne a beszédes nevű Tündérkéményekkel. Az eróziós folyamat napjainkban is tart, a folyóvizek és főként a szél munkája révén fokozatosan tárulnak fel a tarka kőzetrétegek, a tufa haloványtól az okker, a sárgásbarna és a vörösesbarna árnyalatain át a bazalt fekete színéig. A föld első látásra sivárnak tűnik, azonban az ásványi anyagokban gazdag talaj jó termést ad. Ahol a völgyeket öntözik, bőven terem a gabona, a zöldség és a gyümölcs.

A felszínt nemcsak a természet, hanem az ember is alakította. A laza szerkezetű tufát kifaragták, járatokat vágtak bele. Cappadocia lakói, az ókeresztények egykoron itt, a föld mélyében éltek és imádkoztak. Becslések szerint több mint 20 000 keresztény húzta meg itt magát több száz éven keresztül csendben, békében a föld alatt. A sziklák belsejében csodálatos, gazdagon festett falú templomokat hoztak létre a 4. században. Itt élték a mindennapjaikat is. Elképesztően kialakított víz és levegőztető rendszert, egy egész birodalmat kialakítva. Valószínú mérhetetlen nyugalom, és büszkeség lehetett bennük, hiszen mindennapjaikat napfény nélkül élték, a nappalok és éjszakák változásait nem érzékelve. Mindezek a lakások, közösségi termek, tárolók, és építészeti rendszerek eredeti szépségükben láthatók ma is, mivel egyrészt elkerülték őket a vandál pusztítások, másrészt a klimatikus viszonyok lehetővé tették a falfestmények fennmaradását több mint másfélezer éven át.

A Cappadociai táj egyediségéhez mindezek az emberi létesítmények hozzájárulnak, de az idelátogatókat a legmélyebben mégis az évmilliók során kialakult bámulatos kőzetalakzatok nyűgözik le: Akármerre nézünk, szebbnél szebb tájakban gyönyörködhetünk.


A Cappadociai tájak a filmeseket is megihlették: pl. sokak szerint a Csillagok háborúja díszleteihez is felhasználtak Cappadociai motívumokat.

Biztos isteni lehet léggömbbel meglátogatni. Nézzétek meg ezeket a képeket: http://bit.ly/pFZDbh

2011. augusztus 6., szombat

Alanya, Törökország

Lehet, hogy Alanyáról már szinte mindenki hallott, mert Törökország egyik legkedveltebb üdülőhelye. Alanya régen a kalózok kedvenc tanyája volt, ma már azonban a turisták vették át az irányítást. A város a repülőtértől körülbelül másfél órányi buszútra helyezkedik el.

A legenda szerint Alanya volt Antonius nászajándéka Kleopátrának, akibe reménytelenül szerelmes volt.


Így nem csak a napozás és a parasailling, amit itt el lehet „követni”. Én persze nem fogom kihagyni az ókori remekeket sem.


A városnak szerencsére sikerült megőriznie néhány dolgot azokból az időkből, amikor még igen jelentős kikötőváros volt.



Alanya erődítménye


Az egyik népszerű látványosság Alanyában az erőd, amelyet egy sziklaszirtre építettek. A 6.5 km hosszú fallal körülvett erődítmény 140 toronnyal rendelkezik, és nagyjából 400 ciszternával. Legmagasabb részén 250 méterrel emelkedik a tengerszint fölé.


Az erődítményt még a 13. században Alaaddin Keykubat, Seljuk szultánja építtette, de alapjairól már a hellenisztikus időszakban is tudni véltek. Az erőd régen sok boltíves kapuval rendelkezett, és egy nagy főkapuval, melyeket feliratok díszítettek, ám ezek mára már mind megsérültek. Az erődben több régi épület is található, mint például a fürdők, vagy bizánci templomok. Az út az erőd felé nyitott, de gyalog is csak egy órába tart feljutni.



Alanyai vár


1226-ban, a szeldzsuk-korban épült az Alanyai-félsziget meghatározó építménye, az Alanyai vár. A jelenlegi vár korábbi erődítményekre épült, egyszerre volt a közigazgatás központja és támadások idején biztonságot nyújtó erőd. A váron belül található a Szulejmán-mecset és karavánszeráj, melyet I. Szulejmán építtetett. A régi városfal a félsziget keleti részén ma is megtalálható, mögöttük számos, szépen megőrzött oszmánkori udvarházzal, többségük a 19. századból való.




A Kizil Kule (Vörös torony) Alanya másik ismert építménye. A 33 méter magas, téglából épült torony a vár alatti kikötőben áll, ma az etnográfiai múzeumnak ad helyet. A tornyot az aleppói Ebu Ali tervezte Aladdin Kejkubad szultán kérésére. A vár alatt található a Tersane fegyverraktár, a középkori katonai építészet egyik kiváló példája. A hozzá tartozó szárazdokkot 1221-ben építették, az 57×40 méteres dokknak öt része van, csúcsos boltívekkel



Damlatas barlang:


A Damalatas barlangot még 1948-ban fedezték fel, egy balesetnek köszönhetően, mikor Alanya kikötőjét építették. Felfedezését követően a lélegzetelállító barlang hamarosan Alanya, és a környék egyik legkedveltebb helye lett mind a helyiek, és a turisták körében is, mivel úgy vélték, hogy különleges mikroklímájának köszönhetően gyógyhatású, ezért sokan jártak ide gyógykezelésekre, így egyre többen jelentek meg Alanyaban, egyre több szállodát építettek és virágzásnak indult a turizmus. De hát meg is értem.


A barlang több ezer éves cseppköveivel, és sztalagmitjaival képes bárkit elbűvölni. A barlang állandó, 22 fokos hőmérséklettel rendelkezik, és a páratartalom is mindig 90 százalék fölötti. A barlang egyébként nagyjából 30 méter mély, és 15 méter magas. És gyönyörűűű.



Kizil Kule vagy Vörös Torony




A toronyban ma az etnográfiai múzeum található.A torony igazán impozáns látványt nyújt vörös téglafalaival.A torony a maga 33 méteres magasságával a kikötő ékessége. A torony a 13. század szülötte, azt a célt szolgálta hogy szemmel tarthassák a környéket és a tengert. A torony ma már Alanya jelképe. A torony legalsó szintje kiállításoknak ad otthont, míg a torony alatt egy ciszterna húzódik. Érdemes felmászni a tetejére, ahonnan a kilátóról pompás fényképeket készíthetünk. Persze én ezt meg is teszem.





Manavgat hajókirándulás


Megnéztük magunknak a manavgati vízesést, és utána elmentünk a nagy bazárba is. Ezt követően ellátogatunk a Manavgati négytornyú dzsámiba. Belépés előtt mindenkinek le kellett vetnie a cipőjét, és a nőknek el kellett takarni a hajukat, vállukat, térdüket. Itt érdekes dolgokat lehet megtudni az iszlám vallásról.


Délben hajóra szálltunk, és a Manavgat folyón elmegyünk egy olyan partszakaszhoz, ahol a folyó és a tenger találkozik. Itt nagyon szép helyen tölthettünk el pár pihentető órát. Hazafelé bementünk a Topkapi állami ékszerüzletbe, kézzel készített török ékszereket lehetett vásárolni. Én nem vagyok nagy arany kedvelő, így csak nézelődtem.



Izraelbe is átruccantunk egy napra


A több mint 3000 éves múltra visszatekintő város, Jeruzsálem, a Föld egyik legszentebb helye, amely a keresztény, az iszlám és a zsidó hívők számára is fontos zarándokhely. A kirándulás során meglátogattuk az Olajfák hegyét, a Getzemáni kertet - ahol Júdás elárulta Jézust - a Nemzetek Templomát, a Mennybemenetel Templomot, a Pontius Pilatus teret, a Golgotát, valamint a Via Dolorosát, ahol a Szent Sír is található. Folytatva vallási kirándulásunkat eljutottunk a híres Siratófalhoz, majd a Templom hegyhez. Itt található az iszlám világ egyik legszentett mecsete, az Omar Mecset és az Al-Aqsa mecset. Ezután elsétáltunk a zsidó negyedbe, ahol meglátogattuk a Dávid Király Múzeumot. A jeruzsálemi kirándulás után folytattuk utunkat a Holt-tengerhez, mely 417 méterrel fekszik a tengerszint alatt és híres gyógyító erejéről. És lebegtünk a vízen. Nem szabadott volna kihagyni. Erről korábbi cikkemben is olvashattok:

http://bit.ly/e4Bniv