2011. augusztus 11., csütörtök

Ankara- Ephesos, Törökország











Ankara (régiesen Angora) 1923. óta Törökország fővárosa, második legnagyobb városa Isztambul után, valamint az ország egyik legnagyobb egyetemi városa. Népessége 4 466 756 fő (2007), tengerszint feletti magassága átlagosan 938 m A város egyben Ankara tartomány székhelye is. Itt székel a parlament és itt, a város Yenişehir negyedében vannak a fontosabb minisztériumok, nagykövetségek is. Ankarában nyugszik monumentális mauzóleumában, az Anıtkabirban Mustafa Kemal Atatürk, a köztársaság alapítója. Ankara egészen a köztársaság alapításáig jelentéktelen kisváros volt, azután kezdett rohamosan fejlődni, hogy Atatürk 1923-ban fővárossá tette, mivel a hegyek közt sokkal jobban védhető helyen fekszik, mint Isztambul. A Közép-anatóliai régió fontos gazdasági és kereskedelmi csomópontja.



Amikor Ankara 1923-ban fővárosi rangra emelkedett, Atatürk külföldi építészeket kért fel a várostervezésre, akiket a német Hermann Jansen professzor, Berlin főépítésze vezetett. Jansen németesen egyszerű, szigorú struktúrájú és formavilágú tervet készített az új főváros számára, ami szöges ellentétben állt a város oszmán stílusú építészetével. Az állami épületeken Walter Gropius híres Bauhaus iskolájának 1923 és 1935 közötti stílushatása tükröződik.



Az 1950-es években a várostervezés hektikussá vált, Jansen tervei szerint ugyanis 12 négyzetméternyi zöld terület jutott volna minden egyes lakosra, azonban az egyre növekvő város ezekre a területekre is építkezni kezdett. Jansen eredeti tervei szerint a város lakossága nem haladta volna meg a 300 000 főt, ezt azonban Ankara hamar felülmúlta. Az 1960-as években az egyre növekvő lakosság miatt a város elkezdett terjeszkedni olyan területekre, amelyek nem ideális lakóterületek, a hegyekkel körülvett részen ugyanis megreked a levegő, emiatt nő a szennyezettség is.Ankara vezetése igyekszik kiküszöbölni a problémákat, parkok és zöld területek létesítésével elérték, hogy 2008-ra az egy főre jutó zöld terület nagysága elérte a 14,96 m²-t, ami felülmúlja Jansen eredeti terveit is.



A városban az 1950-es évek óta óriási problémát jelentenek az úgynevezett gecekondu („egy éjszaka alatt épült”), illegális, többnyire sietősen és építészeti szempontból kifogásolható módon felhúzott lakóépületek, amelyek felett az első évtizedekben a hatóságok szemet hunytak. Ezek az épületek ma csaknem a lakosság felének adnak otthont. Az egyes kerületi önkormányzatok néhol a magántőke bevonásával igyekeznek átformálni és korszerűsíteni a gecekondu-lakótelepeket.



A városképhez hozzátartoznak a mecsetek is, Ankarában több nagy mecset található. A



A híres Kocatepe mecset klasszikus oszmán stílusban épült a 20. század végén. A mecset jellegzetessége a négy csodálatos minaret. A mecset méretéből és elhelyezkedéséből adódóan Ankara központjából, de még a külső városrészekből is jól látható. A Haci Bayram mecset az közvetlenül Augustus Temploma mellett; Ulus negyedben található. Valamikor a 15. század elején épített épület hűen viseli a szeldzsuk török emlékeket. A mecsetet a 16. században Szinán tervei alapján helyreállíttották, majd a 18. században újra díszítették. A nevét a mecset a mecset szomszédságában lévő sírban fekvő szúfi rend alapítójáról nevezték el.



A Haci Bayram–mecset: az Ulus negyedben található, közvetlenül Augustus temploma mellett; a 15. század elején épült szeldzsuk török stílusban. A 16. században Színán tervei alapján helyreállították, a 18. században pedig Kütahyából származó csempével díszítették. A mecsetet Haci Bayramról, egy szúfi rend alapítójáról nevezték el, akinek sírja a mecset mellett található. Nevezetes még a 13. században, szeldzsuk stílusban épült Aslanhane-mecset és a 12. századi Alaaddín-mecset, melyek a citadella közelében találhatóak.



A látnivalók közül kiemelkedik Augustus császár temploma, melynek falán fellelhető a híres Monumentum Ancyranum. Itt található az ankarai vár is, melynek elődjét nagyjából még i.e. 2. században építettek. A várnak sajnos kevés része maradt fent az utókor számára. A városban emellett több mecsetet is találunk, mint például a Hacı Bayram mecset, mely a 15. században épült, illetve a Kocatepe-mecset, mely a legnagyobb a dzsámik közül.



A valaha húsz bástyás várból kevés maradt fent az utókor számára. A régi városrész ékkövei a 15. századi hamamok (törökfürdők) és a római fürdők. Ugyancsak sok, a 13. és 19. század között épült mecset található a városban, ilyen például a 15. század elején épült Hacı Bayram mecset. A 20. században épült dzsámik közül a legnagyobb a Kocatepe mecset.



Ankara történelmi városrészének jellegzetességei közés soroljuk a római és oszmán török stílusú épületeket és a szűk utcákat. A leghíresebb turistalátványosságok a bizánci fellegvár, a Hisar, az Anatóliai Civilizáció Múzeuma és az Atatürk Mauzóleum, mely Mustafa Kemal Atatürk, a köztársaság alapítója, első elnöke és legnagyobb reformere mauzóleuma. 1953-ban fejezték be, stílusában modern és ókori elemek keverednek. A szomszédos múzeumban megtalálhatóak Atatürk emlékei: levelei, személyes tárgyai, fényképei, valamint az államelnök viaszszobra is. A mauzóleum minden nap nyitva tart, a múzeum hétfő kivételével minden nap. A város római kori negyedében ókori emlékeket találunk.



A főváros egyik legnagyobb látnivalója azonban az Anıtkabir mauzóleum, melyben Musztafa Kemal Atatürk, a Török Köztársaság alapítója nyugszik. Akik szeretnek kirándulni, azoknak lehetősége nyílik a város környékét is felfedezni, hiszen a közelben sok bizánckori barlang található, amelyekben barlanglakásokat, de egy keresztény templomot is megtekinthetnek a látogatók.



2005 májusában adták át az Estergon kalesit, ami az esztergomi vár és bazilika rekonstrukciója a török fővárosban, és kulturális központként funkcionál.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése