2011. augusztus 8., hétfő

Burdur tó, Cappadonia Törökország

Utazzunk egy kicsit be Törökország közepébe. Van itt is látnivaló a főváros szépségén kívül. Itt van pl. a Burdur Tó és Cappadocia is.


A Burdur tó

Közigazgatásilag Burdur és Isparta tartományok határai között található a Burdur-tó, Törökország az egyik legmélyebb tava. Mélysége 100 méter az északnyugati részén. A tó területét az eső tölti fel, de a szezonális és állandó folyók és a talajvíz, valamint a mentesítés is változtatja folyamatosan. A terület igen különleges flóra és fauna egyedekkel büszkélkedhet. Közel 300 000 a vízi madarak fajtájának száma. Ebből veszélyeztetett a becslések szerint mintegy 12000. Pl. néhány éve a fehérfejű kacsákra figyeltek fel telente a tóban. A környék is igen gazdag. Sok a karsztos tó a régióban, völgy, barlang, víznyelő. Erdős, bokros dombok és hegyek veszik körül a tavat. A tó körül igen gazdagon találhatók a hüllők. A fő hüllőfaj a régióban a teknős, nagy zöld gyík, rock gyík, vak kígyó, a nyíl kígyó nyíl, sárga kígyó, çukurbaş kígyó, de a békák, és más állatfajok is megtelepedtek a tó körül. A fő emlősök a régióban, sün, vakondok, nyúl, farkas, sakál és a róka.

A tó védelme érdekében az ökológiai jellege miatt gazdálkodási tervet készítettek.


Cappadocia

Az 1000 méter magasan elterülő óriási anatóliai síkság végén, a fenséges, 3000 méteres, hósipkás vulkáni csúcsaihoz látogatunk. Cappadocia nevének hallatán elsőként a különleges sziklaképződmények jutnak eszünkbe, a természet pusztító erői és az ember által évszázadok-évezredek alatt kialakított formavilág. A csodálatos szépségű területet egyelőre viszonylag kevés turista látogatja, így napjainkban még átélhetjük a vidék különleges hangulatát.

Hogyan is jött létre ez a világcsoda? Körülbelül nyolcmillió évvel ezelőtt Cappadocia tűzhányói – az Erciyes Dagi és a Hasan Dagi – működésbe léptek, majd a környéket hatalmas mennyiségű vulkáni hamu és tufa borította be. Több mint 300 méter vastagon rakódott le a laza szerkezetű, világos színű vulkáni kőzet, amelyet vékony rétegben sötét bazaltláva borított be. A bazalt, miközben kihűlt, széttöredezett, utat engedve az időjárás pusztító erejének. Folyók szabdalták fel a fennsíkot, majd megindult a felszín lepusztulása, melynek eredményeképp kialakult a mai, tornyokkal, bástyákkal, kőpiramisokkal tarkított mesebeli táj, benne a beszédes nevű Tündérkéményekkel. Az eróziós folyamat napjainkban is tart, a folyóvizek és főként a szél munkája révén fokozatosan tárulnak fel a tarka kőzetrétegek, a tufa haloványtól az okker, a sárgásbarna és a vörösesbarna árnyalatain át a bazalt fekete színéig. A föld első látásra sivárnak tűnik, azonban az ásványi anyagokban gazdag talaj jó termést ad. Ahol a völgyeket öntözik, bőven terem a gabona, a zöldség és a gyümölcs.

A felszínt nemcsak a természet, hanem az ember is alakította. A laza szerkezetű tufát kifaragták, járatokat vágtak bele. Cappadocia lakói, az ókeresztények egykoron itt, a föld mélyében éltek és imádkoztak. Becslések szerint több mint 20 000 keresztény húzta meg itt magát több száz éven keresztül csendben, békében a föld alatt. A sziklák belsejében csodálatos, gazdagon festett falú templomokat hoztak létre a 4. században. Itt élték a mindennapjaikat is. Elképesztően kialakított víz és levegőztető rendszert, egy egész birodalmat kialakítva. Valószínú mérhetetlen nyugalom, és büszkeség lehetett bennük, hiszen mindennapjaikat napfény nélkül élték, a nappalok és éjszakák változásait nem érzékelve. Mindezek a lakások, közösségi termek, tárolók, és építészeti rendszerek eredeti szépségükben láthatók ma is, mivel egyrészt elkerülték őket a vandál pusztítások, másrészt a klimatikus viszonyok lehetővé tették a falfestmények fennmaradását több mint másfélezer éven át.

A Cappadociai táj egyediségéhez mindezek az emberi létesítmények hozzájárulnak, de az idelátogatókat a legmélyebben mégis az évmilliók során kialakult bámulatos kőzetalakzatok nyűgözik le: Akármerre nézünk, szebbnél szebb tájakban gyönyörködhetünk.


A Cappadociai tájak a filmeseket is megihlették: pl. sokak szerint a Csillagok háborúja díszleteihez is felhasználtak Cappadociai motívumokat.

Biztos isteni lehet léggömbbel meglátogatni. Nézzétek meg ezeket a képeket: http://bit.ly/pFZDbh

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése