2011. december 19., hétfő

Párizs, azaz romantikus nászút, ahogy elképzelted álmaidban

Mindenki szívéhez közel áll Párizs, én is valahogy a romantika városának tartom.

Lehet, hogy a monumentális építészeti remekek miatt, amelyek önmagukban rejtik a tudatot, hogy milyen kicsik vagyunk valójában. De az is lehet, hogy a művészek és művészetek sokszínűsége hozza ki az érzelgősséget az emberből, ha Párizsra gondol.

Nem tudom, mi lehet a titka, hiszen ugyanolyan átlagos emberek lakják, mint te vagy én, és mégis….határtalan nyugalom, őrült pezsgés és buja gondolatok jutnak eszembe ha Párizsra gondolok. Már magában a francia nyelv dallamossága, kecsessége is elképesztő. Ahogy kimondják hogy „zsö tem”, hogy bonzsúr, vagy mádámm….annyira erotikus.

Párizsban, a világ egyik fővárosában mindenki megtalálhatja a maga kedvtelését, legyen szó a nevezetességek megtekintéséről, szórakozásról, vásárlásról, pihenésről vagy csendes szemlélődésről.

Kicsit kalandozzunk hát el, hogy milyen lenne, ha ide mennétek nászútra romantikázni.

A repülőn pezsgőt iszogattok és epret esztek, úgy „micsoda nő”-sen. Hip-hopp eltelik a repülőút, hiszen a kedveseddel rohannak a percek. Taxi helyett válasszátok a híres párizsi metrót, amit nem hagyhattok ki, mert mindent ki kell próbálni. A szállás magávalragadó, akárhol is laktok, hiszen apró kis szobák, hófehér selyem ágynemű, hatalmas terasz (ami majd jó lesz a meghitt vacsorákra) és a kilátás….. mondjuk legyen az Eitffel torony premier pláne.

Remélem titeket is elragad a hév, és nem bírtok majd egy helyben maradni. Induljatok el vacsorázni és közben állítsátok fel az útitervet, mert az biztos, hogy ezer dolgot kell látnotok ebben a városban….mindent-mindent.

Engem másnap reggel már hatkor kidobott az ágy mert olyan izgatott voltam….. Aki előbb kel, induljon el a következő sarokig, mert biztos hogy talál a kedvesének valami kis reggelit…valami franciásat. Lányok, itt aztán lehet olvasgatni a párizsi divatlapokat közben kávét szürcsölni és croissant enni. És így máris jól indul a nap. Reggeli, fürcsi, túlélőcsomag, és indulás….

Elsőnek természetesen az Eiffel tornyot kell meghódítani, mint még sok ezer embernek. Ezren állnak majd előttetek a sorban, de türelmesek vagytok, végülis hova sietnétek, nászúton vagytok.A sor úgyis elfogy, és mindenért fog kárpótolni a látvány. Mindenképp térjetek vissza ide este is, mert annál romantikusabb nincs, mint az esti kivilágított torony. Még a nem romantikusok is elalélnak, a kicsit ugyan giccses, de szívet melengető látványtól. Több féleképpen mehettek fel a toronyba. Én a feléig gyalogosan, lihegve, nagyon sokat nevetve jutottam fel, aztán hála az Égnek lifttel tettükük meg a többit.

És felértünk…Elállt a lélegzetem (lehet hogy a lépcsőzés is betett) de a látvány csodálatos. Más szemszögből látsz mindent…Tornyok, toronyházak, katedrálisok, nyüzsgő kis pontocskák, rohanó autók…és ott fent úgy érzed, mintha be tudnád szippantani a szabadságot. Mintha lebegnél. Imádom.

Aztán letessékelnek. Lejár a fél órás szabadságérzet. De ne legyetek elkeseredve, mert mindent jól megnéztetek, és már tudjátok, hogy hova kell még eljutntok az elkövetkezendő napokban.

Őrült sebességben fényképeztek majd mindent. Meg kell örökíteni (rajtatok kívül biztos senki nem fogja megnézni, mert olyan sok kép készül…de nektek örök elmék lesz).

A Bastille téren szálljatok hajóra - nyugatra tarts -, a névadó börtönt a nagy forradalom kezdő aktusaként lerombolták, ma operaház van a helyén - ez azonban nem azonos a fantom búvóhelyéül szolgáló "nagy" párizsi Operával. Párizs magja, a Szent Lajos-sziget és a Cité következik, itt telepedtek meg a későbbi város első - gall - lakói, a leghíresebb nevezetességek a Notre Dame és a Conciergerie, a mai Igazságügyi Palota.

Majd nézzünk jobbra, észak felé, a kilátást a Városháza, majd a Louvre épülettömbje zárja el - utóbbi helyen egy nap semmire sem elég -, majd felsejlik a színház, a Comédie-Francaise. Ugyanezen a parton található a modern művészeti kiállításoknak helyt adó Pompidou-központ, parádés könyvtárral és az előtte lévő téren hátizsákos fiatalok százaival, a Tuillériák kertje, a Concorde a - Napóleon egyiptomi hadjáratában "szerzett", pontosabban III. Amenhotep templomából elragadott - obeliszkkel.

Hú ezt mind meg kell nézni belűlről is? Igggen, már ahova beengednek.

Nyugat felé még látni a világ második (az Andrássy út után) legszebb sugárútját, a Champs Élysées-t, amelyet a Diadalív hatalmas tere zár le. Az út Avenue de la Grand Armée néven folytatódik nyugat felé, egészen a la Défense ultramodern városnegyedéig, ahol a mai kor diadalíve pompázik, vas- és üvegpaloták társaságában. Innentől délre kanyarodik a Szajna, kis hajónk megfordul, most keletnek tartunk, és ismét jobbra, immáron délre nézünk. Jön az Eiffel-torony, a Trocadero, Napóleon mauzóleuma, az Invalidusok dómja, az Orsay Múzeum, a Sorbonne, a Panthéon. Egyébként a várost keresztülszelő Szajna a mi Dunánkhoz nagyságban nem hasonlítható, inkább Hernád-szélességű folyócska.

Hidakból viszont több ível át a vízen, köztük nagyon híresek, mint például a szerelem múlandóságáról szóló Apollinaire-versből ismert Mirabeau-híd.

Este bár hulla fáradtak lesztek már, de induljatok neki a Latin negyednek (Quartier Latin), vagyis a diákok negyedébe, az Odéon környékének nyüzsgő-pörgő világa mozikkal, kávézókkal, gyorséttermekkel, szórakozóhelyekkel. Második központ a Montmartre, a Moulin Rouge és a Place Clichy környéke, ezt a részt jobban szeretitek majd a kevesebb turista okán. Ha éjjelenként elcsendesedik a környék, Párizs egyik legmagasabb pontjáról, a híres Sacré-Coeur székesegyház hófehér márványlépcsőiről feledhetetlen panoráma nyílik a szunnyadó városra.

És jön a többi szépséges és érdekes hely. Válogassatok:

A cél a művészetek: Luvre, Opera. Szerintem nem lehet betelni vele. Még aki nem volt nagy múzeum-látogató, vagy festményőrült, annak is látni kell. És megállni. Elgondolkodni, hogy mi lenne, ha ilyen lenne az élet….sokszínű, virágos, és mégis nyugodt, és összehangolt….de szép is lenne.

Jön az Opera: Ez nem az operaház fantomjának helyszíne, de lenyűgöző….veszünk két jegyet…az esti program legyen pl az Aida.

Este érdemes megnézni a szórakozás és világi örömök harmadik központját a Rue Saint-Denis környékét, kétes helyek, francia fogalmak szerint olcsó kocsmák, vendéglők várnak minket és minden kapualjban ott állnak a lányok - III. Napóleon és a párizsi kommün óta semmi sem változott.

És most mondok olyat, amit nem néz meg a Turista, de hátha ti is bátrak vagytok: Olvastam róla és nagyon érdekelt. A Bois környéke, Párizs nyugati része elegáns kertváros, Auteuil, Neuilly, Boulogne kerületek, villák, parkok, halastavak És megéri az Eiffel-torony melletti Mars-mezőre is kilátogatni, szép, zöld, szellős rét, sokszor rendeznek itt ingyenkoncertet, ráadásul a Rodin Múzeum is a közelben lelhető fel.

Ne siessetek, a város a tiétek, ne rohanjatok a látványosságok után, csak sétálgassatok és beszélgessetek és élvezzétek egymást.

És ha még van erőtők, akkor egy újabb napi program: a terv lehet aPompidou központ, Orsay múzeum és Monet háza.

A Pompidou Központ világszerte ismert kulturális, művészeti intézmény. Szolgáltatásai sokrétűek és átfogóak a térítésmentesektől (könyvek, más médiák helybeni használata) a térítésesekig (adatbázisok lekérdezése, kiállítások, zenei, tánc-, irodalmi, színpadi, képzőművészeti stb. rendezvények látogatása). A Központ programjaival is hangsúlyozza a "multimédiális" jelleget, s a kultúraközvetítés, "tesztelés", az alkotás, kutatás, a kreativitás kibontakoztatásának színhelye. Hát nem nekem való. De azért megosztottam veletek.

Az Orsay Múzeum (Musée d'Orsay) elsősorban az 1848-1914-es időszak festményeit, szobrait, fényképeit, építészeti rajzait, képzőművészeti alkotásait gyűjti s tárja látogatói elé. E műalkotások, s a művészeti korszakok alaposabb megértését segíti a videotéka, audiotéka, a képi adatbázisok, a katalógusok és más nyomtatott és av-dokumentációs anyagok, s ezeken felül még a múzeum rendkívül gazdag választékú könyvesboltja.

Givernyben a legendás tavirózsás kertben áll Monet háza, ahol élete végéig élt és alkotott. Furcsa itt lézengeni a többi látogatóval együtt, ahol a művész evett, pihent, magánéletét élte, szentségtörés és misztikum egyben, hirtelen személyes kötődés kezd fűzni azokhoz a tárgyakhoz, amiket ő látott, érintett, használt. Monet házában a ma már felbecsülhetetlen értékű Monet-festmények olyan természetességgel függnek a falakon, mint hazai tájházakban a piros cérnával hímzett falvédők, az ablakon kitekintve pedig ugyanazok a festmények elevenednek meg: ez Monet gyönyörű kertje, amit mindmáig nagy becsben tartanak, az eredeti elrendezése szerint gondoznak a festő emlékét tisztelők.

Még látnotok kell a Versailles Kastélyt. Séta a hatalmas kertben, a kastélyban. De a didalív és a Nortre Dame még vár titeket.

Kellemes érzéssel a szívetekben fogtok hazatérni, ezt garantálom.napok Gondtalan boldogság. Ez maradjon meg bennetek. Jó utazást!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése