2012. március 25., vasárnap

Rotterdam, egy más Hollandia

A mostani hétvégén három helyet is meglátogattunk. Kezdtük Kinderdijkkel, mely arról híres, hogy 19 malom áll sorban egymás mögött, és az UNESCO világörökségi listáját is gazdagítja.
A malmokat a 19. században építették, azért, hogy az elárasztott földterületekről leszivattyúzzák a vizet és mellettem malomként használják. Ma is működik elvileg mindegyik.
A Kinderdijki emberek szerencsére megőrizték kisvárosi kedvességüket, így nagyon jó érzéssel sétálgattunk a több száz éves malmok között. Az egyik működött is, a másikba pedig be lehetett menni, mert múzeumnak volt berendezve. De legtöbbjük egyébként jelenleg lakóházként funkcionált.
Kinderdijk képek
Innen kb. 20 perc alatt Rotterdamban is voltunk.

Már előre olvastam, kerestem, hogy mit kell megnéznünk ebben a városban. De ahogy beértünk a városba, számomra is nyilvánvalóvá vált, ami sok oldalon visszaköszönt, hogy ez a város teljesen más, mint a többi Holland város. És az ok igazán egyszerű.  A várost 1940-ben lebombázták, és gyakorlatilag az egész várost újjá kellett építeni. Így Rotterdam egy sokkal modernebb város lett, magas épületekkel, felhőkarcolókkal, bevásárlóközpontokkal.

Mindemellett híres a hatalmas kikötőjéről. Azt mondják, ez az egyik legforgalmasabb kikötő az egész világon. Egyedül Sanghaj kikötője előzi meg, mégpedig a kirakodott konténerek számában és az olajszállító hajók forgalmában. Ez itt több mint 500 tengeri járat végső kikötőhelye és több mint 1000 kikötővel van összeköttetésben. Európa legfontosabb gázolaj és vegyipari termékeket fogadó kikötője, konténer, vasérc, szén és élelmiszer-kereskedelmet bonyolító állomása.

Ahogy a városba beértünk Kinderdijk felől érkezve, sikeresen leparkoltunk a Witte Huis mögött, és neki is mentünk ezzel egyből a Kijk Kubusnak. Így innen kezdtük a városnézést. 
A Witte Huis az első felhőkarcoló volt Európában. 1898-ben építették a 11 emeletes épületet, és évtizedekig maradt a legmagasabb Európában a maga 45 méter magasságával. Herman és Gerry van der Schuijt építették az épületet, mivel Gerry New Yorki utazása megihlette őt így a Fehér Ház szecessziós stílusban épült de "amerikai" módra, mivel ez egy tégla torony, ellentétben az amerikai acélszerkezetek használatával.

Mögötte ott áll a Kijk Kubus: A régi kikötő (Oude Haven) hexaéder házai (Kijk Kubus) Rotterdam modern építészetének híres képviselői. Ezeknek a házaknak az egyike nyitva áll a nagyközönség előtt, be is van rendezve, így el tudjuk képzelni milyen, lehet egy olyan épületben élni, mely 90 fokkal el van fordítva a saját tengelye körül. Érdekes, hogy ezek a már 21. századi épületek a város egyik régi negyedében, az “Oude Haven”-ben találhatók, többek között a Könyvtár impozáns épülete mellett. Megnéztük a manapság diákszállóként használatos lakások egyikét, és tényleg érdekes, nyomott hangulatú, szűk, mindamellett izgalmas is.

St. Laurens katedrálissal folytattuk. A templom 1449 és 1525 körül épült, a Laurens egyház egyetlen megmaradt késő gótikus épülete, mely a középkori eredetű Rotterdamot is képviseli.Sok ember számára a Laurens egyház szimbolizálja még ma is Rotterdam történelmét.

Ezt elég érdekes utca követte, a Baustraverse, egy külső Westend City. Azaz egy olyan komplexum és városrész egyben, mely telis-tele van boltokkal, étkezdékkel, Media Markt és társaival, de nem egy épületbe lépünk ki, hanem az utcákra. Ezt több utcán keresztül tudjuk megcsinálni, mert egymás hegyén-hátán roskadoznak füzérekben a boltok.

Innen továbbhaladva a Stadhuis, azaz városháza épületét néztük meg, mely a rotterdami Coolsingel utcán található, 1914 és 1920 között épült, és Herni Evers professzor tervezte. A városháza alapterülete 86*106 méter és egy udvar veszi körül, tornya 71 méter magas. Az épület Beaux-Arts stílusban épült. De bizánci, román és Art Deco hatásokat is érezhetünk.

Innen a Holland Casino hatalmas felhőkarcoló épülete mellett továbbsétálva elmentünk a Kunsthal épületéhez, majd a Fotomúzeum, Beuningen múzeum, Chabot múzeumokat éritnve eljutottunk a Tengerészeti (maritiem) múzeumhoz, majd a kis kikötőket is útba véve egészen a legnevesebb látványosságig, az Erasmusburgig, azaz a Maas folyón átívelő hídig.
A bámészkodás után a hídon átsétáltunk és megnéztük az Új Luxor Színház épületét, majd a Torpen op Zuid-et, ami a KPN épülete. Az épület homlokzatán 896 zöld lámpa ép, mely segítségével animációk jelennek meg például amikor az éves maraton van Rotterdamban.
A hídról már láttuk a a Wilhelminapier (pl Deloitte, Spido) épületeit, amelyek hatalmas felhőkarcolók a híd lábánál. Egy kis történelmet beiktatva a Hotel New Yorkot néztünk meg, vagy más néven a The Grand Old Lady. Az épületet 1901-ben szecessziós stílusban J. Muller, Droogleever Fortune és C.B. van der Tak építészek építették. 1977-ben Holland America Line központja Seattle-ben volt, majd 1984-ben Wilhelmina Pieren került megvásárlásra ez az épület. 1993-ban nyitotta meg kapuit étterem-kávézó és Hotel funkcióval magánvállalkozók befektetésének köszönhetően. Vele szemben található a Rotterdam Cafe, World Port Center épületei és a háta mögött pedig a Montevideo épülete.
Innen a HET PARK-on keresztül elmentünk volna a híres Euromast toronyhoz, mely 1960-bn épült és a legmagasabb pontja 185 méter. Több szintes a torony, és az Euroscoop nevű lifttel, a legmagasabb pontig fel lehet jutni, ahonnan fantasztikus kilátás nyílik az egész vársora. És egy érdekessége, hogy a szerkezet forog körbe, tehát a teljes körpanorámát megkapjuk egyhelyben állva. Hát messziről veszélyesnek láttam, és már hulla fáradtak is voltunk, így a kocsi felé vettük inkább az irányt. De Gergő lefilmezte, ahogy a lift lejön a tetejéről.
Rotterdam képek
Ahová nem jutottunk el, de érdemes megemlíteni:
Markthal épülete, ami egy nagy logisztikai központnak néz ki. Ezzel ellentétben egy vásárcsarnok. Hatalmas monumentális építészeti furcsaság. Színes, nyüzsgő, izgalmas.
Blijdorp-állatkert: Az állatkert egyik legújabb nevezetessége az Ocenárium. A víz alatt, 25 méter hosszan kiépített, üveg alagúton keresztül vezetô utat az idelátogatók a tenger egyik legtitokzatosabb vadászainak, a cápák legkülönbözôbb fajtáinak a társaságában tehetik meg. Utjuk következô állomása lehet a Karib tenger, gyönyörű színekben pompázó koral zátonyait felidézô kiállítás. Innen eljuthat Közép-Amerikába, ahol a pilllangók és az ôket körülvevô virágok nyújtanak szívetmelengetô látványt. Az út az oroszlánfokák és tengeri vidrák által benépesített kaliforniai tengerparton ér véget. A gyerekeknek nyújthat igazán érdekes látványt az állatkert másik nevezetessége, a gorillák szigete.
 Nyári karnevál: A riói karneválhoz hasonló utcai zenés felvonulás. Minden évben megrendezik általában július végén. A rendezvény ideje alatt Rotterdam belvárosát lezárják.

Railz Miniworld: Vasútmodell kiállítás.


A nap vége felé elkanyarodtunk Gouda városka felé is, mely a Gouda sajt névadója. A város tele volt helyiekkel, akik a városi kávézókban töltötték szombat délutánjukat. A város főtere, mely hetente egyszer a sajtpiacnak ad helyet, most hivatalos piacként funkcionált. A sajtok mellett a pékáru, ruhák, játékok, háztartási eszközöket áruló árusok sátrai álltak egymás mellett, ezzel kicsit piaci hangulatból is kaphattunk, ha nem is a sajtpiacéból. Megkóstoltuk a csípős sajtot, ami narancssárga volt, és egy zöld színűt is, ami inkább párizsira emlékeztetett, mint sajtra. De nem hagyhattuk ki.
Így indultunk hulla fáradtan hazafelé, tele élményekkel, malmokkal, sajtokkal.

 Gouda képek

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése